Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 17 (49. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
471 tenni ezen a területen, hogy tisztább, világosabb képet kapjunk a költségvetésről és az állam vagyonáról is. Minden zárszámadás a lkalmával az Állami Számvevőszék, annak egy tavaly leköszönt alelnöke pedig kiemelten azzal foglalkozott minden évben, hogy a vagyonnyilvántartás, a vagyonmérleg nem kerül benyújtásra a parlamenthez. Ez igaz, és nyilván ezen a területen lépéseket kell tenn ünk az elkövetkezendő időben. De azt a vélekedést azért nagyon szeretném eloszlatni, aki esetleg hallgatja a vitánkat, hogy azt mondja, micsoda állam ez, ahol nincsen meg a vagyonnyilvántartás, mert ez így nem igaz. Az ÁPV Rt.nél, a privatizációs szerveze tnél az állam vállalkozói vagyona nagyon pontosan nyilván van tartva, és folyamatos értékelése történik meg az állami vagyonnak. A Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál, ahol a nem vagyonelemek vannak, ott is megtörténik a regisztráció, ott is figyelemmel kísér ik az értékesítést, ott is megtörténik a vagyon nyilvántartása. Nagyobb gondnak látom azt, hogy nagyon sok társaságot hoztak létre költségvetési szervek, és az én tapasztalom az, mert elkezdtünk ebben az irányban is vizsgálódni, hogy bizony az egyes fejeze teknek ezekre a gazdasági társaságokra és az ő vagyonalakulásukra nincs nagyon nagy rálátása és nincs nagy figyelme. Ez egy új kihívás, mert ez a folyamat az elmúlt években kezdődött el. Tehát ezen a területen is lépni kell, és azt ígérhetem a képviselő úr nak, hogy ami megtehető ezen a területen kezdeményezésként, azt meg is tesszük, mert való igaz, hogy deficitet kell ezen a területen behoznunk. ELNÖK (Harrach Péter) : Göndör István képviselő úr a jelentkezett utolsó felszólaló, MSZPfrakció. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy, ahogy eddig többen elmondták, tényleg rendkívül fontos ez a törvényjavaslat, és sok mindent elmondtak előttem képviselőtársaim, ezért inkább reagálok egykét dologra. Miért is olyan fontos ez a hosszú nevű törvény? Mert az eddigi többéves tapasztalatunk, és ez kormányoktól független, s azt gondolom, minden képviselő kellő tapasztalattal bír e tekintetben, hogy addig, amíg a magánszférában maga a tulajdonos vagy a tulajdonos által megb ízott tisztségviselők tényleg őrködnek a vagyonon és megfelelő gondossággal figyelnek az üzletkötések tartalmára, addig a társadalomban a vállalkozói szféra részéről elég intenzív igény mutatkozik a közpénzek felhasználása iránt, mert itt nincs tulajdonos, tehát itt a tulajdonos elmosódik. (22.20) Ezt valahol törvények ugyan garantálják, de nem érinthető, nem tapintható az a közvetlen érintettség, érdekeltség, ami a vállalkozói szférában van. Tehát nincs más módunk, mint az, hogy ezen a területen rendre a t apasztalataink alapján újabb szigorú szabályokat fogalmazzunk meg, tudva azt, hogy ezzel sok esetben még a bürokráciát is növeljük. És itt hadd térjek ki arra, amit Répássy képviselő úr elmondott. Tényleg nagyon érdekes mindannyiunk számára, hogy a kétharm ados törvények - és benne az Állami Számvevőszékre vonatkozó rész - elfogadásra kerüljenek, de pont azért, mert itt már nemcsak keretszabályokat fogalmazunk meg, hanem itt egyszerűen lehetőséget teremtünk arra, hogy utánamenjen az ellenőrző szervezet a köz pénz felhasználásának, ehhez igenis azt is kell biztosítani, hogy ha 25. alvállalkozó van a dologban, akkor ezen végig kell menni. Én hadd hivatkozzak arra, hogy azért ez nem egy olyan furcsa dolog, mert az adózási törvényeinkben is benne van, hogy az adóh ivatalnak jogosítványa van vizsgálni egyegy szerződésnek a mögöttes tartalmát. És én azt gondolom, önök is tudnának számtalan példát, amit az önkormányzatoktól kezdve sok helyen megtapasztaltak már az országban, hogy hogyan történik egy közbeszerzési eljá ráson, hogy valaki kvázi elnyeri a munkát, és egy másik pályázó elvégzi.
