Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 17 (49. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
472 Szóval, én azt gondolom, hogy igenis érdekes az, hogy itt vizsgáljuk azt a mögöttes folyamatot, hogy vane valós gazdasági teljesítmény, vagy nincs. És ha ezt tetten lehet érni, ez az t jelenti számunkra, adófizetők számára, hogy bizony a munkát kevesebb pénzért is el lehetne végezni. Mert végső soron e törvény erről szól, látszólag ellenőrzés, de valójában a feladatunk, a célunk az, hogy a közpénzek felhasználását hatékonyabbá tegyük é s csökkentsük a kiadásainkat. Amiről szeretnék beszélni, és óvatosan teszem, mert tényleg a vezérszónokok is érintették, hogy az ember óvatosan beszél mindenféle bővítési szándékról, mert meg kellene őrizni azt a konszenzust, ami a törvény elfogadását segí theti; de azért mégiscsak érdemes lenne még a hátralevő időszakban arról beszélgetni, hogy a központi költségvetési szervek ellenőrzése hogyan történjen, erre a területre beengedjüke a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának azokat a tagjait, akik megfelelő minős ítéssel, felkészültséggel rendelkeznek, tehát teljesen egyértelmű, hogy a költségvetési bizonyítványuk - hadd használjam ezt a kifejezést, hogy ne kelljen hosszan beszélnem róla - megvan, mert ez egy folyamatos ellenőrzést jelentene. É s itt hivatkozom arra, kicsit kapcsolódva a Lezsák Sándor által elmondottakhoz, hogy azért ezeknek a nagy állami vállalatok mindegyikének van könyvvizsgáló cége, amit megint csak egy meghatározott mechanizmus alapján választanak ki és jelölnek ki. Ezek éve nte, tehát minden évben az éves beszámolónak a valódiságára, a könyvvezetések pontosságára garanciát adnak. Talán nem kell hosszan magyaráznom, hogy ez mennyiben tér el attól, amikor az Állami Számvevőszék, mondjuk, háromévente tud sort keríteni arra, hogy ilyeneket megvizsgáljon, és azt hiszem, talán nem is kellene az Állami Számvevőszéket arra felkészíteni, hogy hasonló munkát végezzen el, mint egy könyvvizsgáló. Azt gondolom, talán van értelme, hogy erről még beszélgessünk, és esetleg egy módosító javasl attal próbáljuk meg ennyiben pontosítani ezt a törvényjavaslatot. A Keller László által is említett úgynevezett felügyelőbizottsági elnök... Képviselőtársaim! Gondolják végig, a kormányváltások idején tisztségviselőket cserélnek, az egy dolog, de az, hogy a felügyelőbizottság elnöke, aki az egész dolog mögötteséért tartozik a teljes vagyonával, anyagi felelősséggel - itt tényleg érdekes lehet az, hogy az Állami Számvevőszék mondjon véleményt arról az emberről, akit a felügyelőbizottság elnökének javasolnak. Tehát én támogatom és kérem önöket, hogy így fogadják el, ahogy a törvényjavaslatban van, hogy eredendően a tulajdonos, vagy a tulajdonos tesz javaslatot, amelyet az Állami Számvevőszék elnöke egy megadott határidőn belül kell hogy minősítsen, és ezt köve tően foglalhatja el az illető a megfelelő helyet. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra jelentkezett Répássy Róbert képviselő úr, Fideszfrakció. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Göndör képviselő úrnak szere tnék néhány dolgot a figyelmébe ajánlani azzal kapcsolatban, amit ön elmondott, hogy valaki elnyeri a megbízást, majd utána a tényleges munkát egy alvállalkozó végzi el. Azt szeretném elmondani önnek, képviselőtársam, hogy bár ez szerintem is ügyes trükk, ügyes trükk, de azért szögezzük le magunk között, hogy ennek a törvénynek nem lehet a célja az, hogy az egyébként törvényes, legális, jogszerű piaci üzleteket - mondjuk így - megbélyegezze. Tehát ez a fajta gondolkodás, mely szerint azért kell a közpénzek útját végigkövetni, mert micsoda dolog az, hogy valaki elnyeri a megbízást és utána egy alvállalkozó végzi el a munkát, hadd jegyezzem meg, hogy ez törvényes. Ha önök úgy gondolják, hogy ez így nincs jól, akkor hozzunk olyan törvényeket, amelyek kizárják a zt, hogy valaki, aki közbeszerzésen elnyert egy munkát, az utána további alvállalkozókat alkalmazhasson. Nem biztos, hogy ez célravezető lenne, gazdaságilag nem biztos, hogy célravezető lenne, de tisztázzuk, hogy ez egy törvényes folyamat, lehetséges alvál lalkozókat igénybe venni.
