Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 17 (49. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
470 ebben a vitában. Ugyanis az elmúlt másfél évtizedben nem csupán közpénzek tűntek el, hanem óriási mennyiségű állami és önkormányzati vagyon “lényegült át” magánvagyonná. Az óriási mértékű vagyonvesztéshez az is hozzájárult, hogy éppen a privatizáció megindulásával párhuzamosan szüntették meg az állami és nemzeti vagyon nyilvántartásáva l foglalkozó számításokat. Akkor fejeződött be tehát az állami és nemzeti vagyon nyilvántartásával kapcsolatos tevékenység, amikor éppen a legnagyobb szükség lett volna erre, hiszen ennek segítségével talán még időben fel lehetett volna tárni a vagyonveszt és körülményeit. A törvényhozás még időben látta ezt a problémát, és megpróbálta megelőzni a vagyonvesztést. Ennek érdekében az 1992. évi államháztartási törvény arról is rendelkezik, hogy mind az államnak, mind az önkormányzatoknak a költségvetés előterje sztésével egyidejűleg a kezelésükben lévő vagyon nagyságának a változásáról is számot kell adniuk. Vagyoneladásokból ugyanis leleplezhető egy hibás költségvetési politika folytatása, ugyanakkor a sikeres gazdálkodás eredményei is elsikkadhatnak, ha a költs égvetés benyújtásakor nem mellékelik az értelmes és helyes célokra történt vagyonfelhalmozást. A települési és megyei önkormányzatok az elmúlt években már teljesítették a rájuk rótt kötelezettségeket, és fegyelmezetten benyújtották a költségvetéssel egy id őben elkészített vagyonmérlegeiket is. Sajnos éppen az állam adott ezen a területen rossz példát, és az államháztartási törvény hatálya óta immár tizedik esetben nem készíti el a rá nézve is kötelezően elkészítendő vagyonmérleget. Amit szigorúan megkövetel másoktól, azt éppen önmaga nem hajtja végre, kormányzati színezettől függetlenül és folyamatosan. A mulasztás elkerülhetetlenül megbosszulja magát a törvény átláthatósága területén. Például az Állami Privatizációs Részvénytársaság az idei bevételeiből jel entős összeget szán mind útépítésekre, mind az egészségügy korszerűsítésére, de ezeket a kiadási célokat az idei állami költségvetés nem tartalmazza. A kimaradást a tárca azzal indokolta, hogy ez a folyamat pusztán vagyoni változás, mert folyamatban az egy ik állami vagyontárgy egy másik állami vagyontárggyá alakul át, és ezt az átalakulást nem kell tükröznie a folyó pénzáramlásokat rögzítő költségvetésnek, mert ez a vagyonmérleg feladata. Mármint annak a vagyonmérlegnek a feladata lenne ez, amit éppen ez a tárca nem készített el immár egy évtizede. Nos, ha abból gyakorlat lesz, hogy akár százmilliárdok erejéig, mint a jelenlegi esetben, az állam parlamenti ellenőrzés és jóváhagyás nélkül cserélgetheti vagyoni sakktábláján a vagyontárgyakat, miközben mi itt a z Országgyűlésben gyakran öt- meg tízmillió forintokról vitatkozunk, akkor tényleg elmondhatjuk, hogy formálissá válik az Országgyűlés végrehajtó hatalmat ellenőrző szerepköre. Úgy vélem, hogy ebben közpénzügyi államtitkárunk is egyetért velem. Fel kell te nnem a kérdést, hogy mikorra várható az állami vagyon változásáról szóló mérleg Országgyűlésnek benyújtása az államháztartási törvény előírásai szerint. Ebben a törvényjavaslatban számtalan milliós, ötmilliós előírás szerepel, miközben százmilliárdokat érő állami vagyon sorsáról nem tud a tisztelt Ház. Nagyon részletesen előírjuk azt - véleményem szerint is helyesen , hogy mire kötelezhetők az önkormányzatok, az önkormányzati tisztségviselők, szankcionáljuk ezeket a mulasztásokat, de a leglátványosabb álla mi mulasztás felett, az állami vagyon mérlegének a hiánya felett szemet hunyunk, és a mulasztás szankcióin sem töprengünk. Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat talán hozzásegít bennünket ahhoz, hogy az államháztartási törvény végre rendezze ezt a kérdé st is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Keller László képviselő úr kétperces felszólalása következik. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Lezsák Képv iselő Úr! Én arra utaltam az előző megszólalásomban, hogy nem értünk a folyamat végére, tehát nyilván sok mindent meg kell még
