Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 17 (49. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
465 bennünket az elmúlt nyolc hónap kormányzása győzött meg arról, hogy szükség van erre a törvényre. (Pettkó András tapsol.) Tehát így legalább az ellenzék és a kormánypártok kölcsönösen meggyőzték egymást arról, hogy bizony a közéletet szükséges még átláthatóbbá, még tisztábbá tenni. Ami pedig a törvényjavaslat egészét illeti, az elmúlt felszólalásom, a vezérszó noklatom során elmondtam és szeretném ezt megerősíteni: egyetértünk azzal, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálati jogosultsága kiteljesedjen, hogy még szélesebb körben legyen joga az Állami Számvevőszéknek vizsgálni a közpénzek felhasználását, a közpénzek útját, és ennek érdekében mi készek vagyunk együttműködni. De azt is szeretném előrebocsátani: nem véletlen, hogy az Állami Számvevőszéknek ezt a jogosultságát támogatjuk. Mi minden olyan vizsgálatot szeretnénk szorgalmazni, amely független, és amely nem a politikai hovatartozások vagy a kormány- és ellenzéki oldal politikai csatározásainak a kereszttüzébe kerülhet, hanem egy független szervezet, az Országgyűlés alá rendelt Állami Számvevőszék vizsgálatát eredményezi. Ezért az ilyen típusú megoldásokat támo gatjuk. Kérem, azt is fontolják meg - az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát is kérem, hogy fontolja meg , hogy viszont ha már megalkotjuk az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosítása során ezt a kiteljesedett jogkört, akkor semmiképpen ne lőjünk túl a célon. Ne lőjünk túl a célon; nincs semmi szükség arra, hogy olyan mélységig kelljen követnie az Állami Számvevőszéknek a közpénzeket, amely már - mondjuk úgy - az állampolgárok, az egyszerű, a közpénzek felhasználásában sokadik láncszemként dolgozó vállalkozók vegzálásához vezetne. Nyilván egy ilyen vállalkozónak mindenféle vizsgálaton, APEHvizsgálaton és egyéb törvényes vizsgálatokon át kell esnie, de úgy gondolom, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálódásainak odáig kell eljutnia, hogy valóban a lé nyeget lehessen látni ezeknek a közpénzeknek a felhasználásában, és semmi szükség arra, hogy a huszonötödik alvállalkozót is vizsgálják. (21.50) Már csak azért sem, mert ha valóban törvényesen használják fel a közpénzeket, ha valóban törvényes keretek közö tt dolgoznak a fővállalkozók, akkor náluk minden olyan szerződésnek tiszta szerződéses viszonynak kell lenni, ami az alvállalkozókra is vonatkozik. Tehát egy alvállalkozó szemszögéből nézve a közpénz már nem is biztos, hogy közpénz, mert egy alvállalkozót nem feltétlenül érdekli az, hogy az ő megbízója, mondjuk, egy nagy, tőkeerős magáncég vajon részben állami pénzekből, részben közpénzekből bízzae meg az alvállalkozókat, vagy a saját vagyonából, saját pénzeszközeiből. Tehát részletkérdés egy alvállalkozó számára, hogy ez a közpénz közpénze, számára már a közpénznek a közpénz jellege el is vész. Ezért én részben a törvény végrehajthatósága érdekében, tehát azért, hogy valóban ez a jó szándék, a közpénzek felhasználásának nyomon követése, a közpénzek útjána k a nyomon követése az Állami Számvevőszék részéről leellenőrizhető legyen, részben a végrehajthatóság érdekében, részben pedig azért - szoktam ezt a példát mondani , hogy ne váljon revizorállammá, az Állami Számvevőszék mint egy meghosszabbított revizorá llam fog mindenféle közpénzutakat vizsgálni, én azt kérem, hogy ésszerű határokon belül szabjuk meg a vizsgálati kört. Amennyiben mégis úgy látják jónak, hogy az úgynevezett szerződéses partnerekre - ahogyan a törvényjavaslat fogalmaz - is ki kell terjedni e a vizsgálatnak, akkor pedig egyrészt tisztázni kell, hogy a szerződéses partnerek alatt mit értünk, másrészt pedig szükség van arra, hogy a számvevőszéki vizsgálat mélységét, tartalmát a törvény, a Számvevőszékről szóló törvény szabályozza, mert ebben a formában, így ez teljesen parttalan lehet, és teljesen önkényes vizsgálatot eredményezhet. Összefoglalva: tudom, mondta az államtitkár úr, hogy sok részéről nem beszéltünk ennek a törvénynek. Talán megbocsátják nekem, ha elsősorban azokról a kétharmados ré szekről beszélek, amelyekben az ellenzéknek nyilván jogalkotó, törvényhozó felelőssége van, nemcsak a politikai felelőssége, hanem a törvényhozói felelőssége is megvan. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosítása a kulcsa ennek az egésznek, legalább is mi úgy látjuk, hogy ez kulcskérdés ebben a törvénycsomagban. Az Állami Számvevőszékről szóló
