Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
4000 Van maga a beszámoló, és van a példatár. A példatárban, ha végigolvassuk a különböző eseteket, akkor igenis ott van tudományos értékelés, ott igenis jogilag végig van vezetve, hogy mi miért, ho gyan van. Ha ezt vesszük, és szétválasztanánk ezt a bizonyos elemző részt és az adattárat, és az adattárakat megfejelnénk egyegy mondattal, egyegy általánosítással, mint ahogy, azt hiszem, a bírósági határozatok vannak, hogy kimond egy mondatot, hogy ez így van, és utána 34 példával alátámasztja; ha úgy lenne megszerkesztve, akkor senki nem mondhatná, hogy nem elég tudományos és nem elég elemző. Ezt esetlegesen ajánlom figyelmükbe. Azt, hogy az összes létező példa benne legyen, nem tartom feltétlenül szü kségesnek. Bőven elegendő néhány ráutaló példa, ha van egy ilyen valóban általánosító mondat. Néhány külön jogesetet szeretnék kiemelni, az egyik a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek ügyei, amelyek mind a mai napig teljes körben nem nyertek rendezést. Ám ez egy olyan fontosságú, olyan nagy horderejű kérdés most, hogy erről a témáról Kékkői Zoltán képviselőtársam külön, kiemelten fog beszélni. A másik eset, amiről viszont én szeretnék beszélni, példaként hozom fel, egy egyszerűen megdöbbentő eset. Arról van szó, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálódási körébe vonta vagy szerette volna vonni a bírósági végrehajtókat, és megkereste a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara elnökét több ízben, sikertelenül. Az országgyűlési biztosok joggal vár hatják el, ha megkeresésekkel szólítanak meg valakit, akkor azok annak rendjemódja szerint erre válaszolnak, még a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara elnöke is, aki ezt nem tette, sőt, amikor az országgyűlési biztos személyesen felhívta telefonon, és kérte együttműködésre, még ezután is elmaradt ez. Ezután a minisztert kérte mintegy közvetítésre az országgyűlési biztos, ez is eredménytelen maradt. Egyszerűen elképzelhetetlen! Amikor azt mondtam, hogy milyen eszköztelen az országgyűlési biztos, akkor pont az ilyen esetekre gondoltam. Mit csináljon? Itt még az se számít, vagy az se igazán vinné előre az ügyet, ha minden sajtótermék erről írna. Valami más kell. A jogszabályból levezethető, hogy miért kell válaszolni akárkinek, a megkeresettnek, a kamara elnökén ek az országgyűlési biztos megkeresésére, mert hiszen - idézték már - a 16. § (1) bekezdése azt mondja: az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott ha tározata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következményeiben, alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte. Nyilván ilyen állt a panasz hátterében, ezt ki kell vizsgálni. Ugyanakkor a jogszabály 29. § (1) bekezdése meghatá rozza, mely hatóság tartozik az ombudsman vizsgálódásának hatálya alá vetni magát, és a j) pont kifejezetten azt mondja: megyei bírósági végrehajtót és az önálló bírósági végrehajtót e jogszabály hatálya alá vonja. Nagyon jóindulatúan merem remélni, hogy a Bírósági Végrehajtó Kamara elnökének együttműködését negligáló magatartása arra vezethető vissza, hogy az ombudsmanról szóló törvényben ez a változás - mármint a végrehajtó kamarának az ombudsmani törvény hatálya alá tartozó vizsgálódása szempontjából - 2 001. december 20tól hatályos. Hátha nem olvasta - de ez csak egy feltételezés tőlem, és nem oldja meg magát a helyzetet. Gondolkoznunk kell a helyzet megoldásán, milyen eszközt kell, lehet adni az ombudsman kezébe, hogy ilyen képtelen esetek ne forduljana k elő. Végezetül néhány szó a korábbi években nem teljesült eddigi javaslatokról. Ilyen régesrégi ügy a párizsi békeszerződés, valamint a magyarcsehszlovák lakáscsereegyezmény, illetve a magyarcsehszlovák vagyonjogi egyezményből eredő nemzetközi szerző désekkel okozott károk kárpótlásáról szóló törvény megalkotására irányuló kötelezettség - igen, kötelezettségünk. Az országgyűlési biztosok az alkotmányügyi bizottság ülésén már tájékoztattak erről bennünket, tömegében jönnek hozzájuk Szlovákiából, inneno nnan a különböző panaszok, megoldhatatlanok e törvény híján. Ugyanilyen szerintem a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésére vonatkozó rendelkezés, ahol van valamiféle módosítás, ám nem oldja meg igazán a helyzetet, mert nem lehet a szerencsétlen rás zorultat annak a függvényében javadalmazni, előleget adni neki, vagy az állam
