Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NYUL ISTVÁN, az egészségügyi bizottság előadója:
3993 küzdelemnek, az ezzel való foglalkozás azonban valami egészen újfajta magatartást igényel. Ennyiben az a törekvése az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy törvényt alkosson, me dret szabjon, rendkívül fontos. Majd eldönti az idő - talán tíz, talán húsz év múlva , hogy lesze ez olyan jelentős, mint az egykori régi törvényadók felismerése akár a Sínaihegyen, akár másutt, hogy melyik az az óra, melyik az a hely és melyik az a cse lekmény, amelyet a törvénynek lehetőség szerint preventíven szabályoznia kell annak érdekében, hogy ember és Isten elleni gazság ne következhessék be. De ez kétségtelenül a jövőre tartozik. Itt azonban, ami alkalmunk van, előkerült néhány konkrétum, amely a mában történik meg, és ezeket egyszerűen tételesen hadd említsem meg. Ezek közül az egyik legsúlyosabb a kegyeleti jog megsértése. Bizottságunk egésze - egyetértve Lenkovics Barnabás gondolataival, szavaival - elfogadhatatlannak tartja azt, hogy Magyaror szágon egy napra több temetetlen holt is jut, Mohács után ötszáz évvel, hogy olyan rendezetlen és minősíthetetlen az a helyzet, amely kirajzolódik a tény, a statisztikus szám mögül, amely nem egyszerűen a jogalkotók, törvényhozók felelősségét involválja, h anem, bizony, azt a valóságot teszi nyilvánvalóvá, amiben mi vagyunk. Ha mi úgy élünk, ahol ez lehetséges, akkor minden további minősítés feleslegessé válik akár az emberségről, a kereszténységről, a felebarát iránti szeretetről vagy éppen a törvény tiszte letéről. Azt gondolom, hogy az ebben való teljes elvi és szellemi közösségünk nyilvánvalóvá tétele ez a hely és ez az óra is most. A másik kérdés, ami előkerült és már fél mondatban utaltam rá, az eutanázia problémája volt, de ebben nem igazán mélyedtünk e l, éppen az egyértelmű verdikt ismeretében. Utoljára kell itt megemlítenem az elzárt intézményekben élők vagy nem magyar állampolgársággal rendelkezők nyomorúságát azokban a kérdésekben, amelyekben nekik az emberi jogok megjelennek. De ha még egypár másodp ercem van, érdekességként hadd említsem meg, hogy kérdésként tettem fel azt - amire a választ itt kaptam meg az ülésen , hogy miért nincsenek egyházi ügyek. Miközben az 1990. évi IV. törvény alapvető emberi jogot szabályoz a lelkiismereti és vallásszabads ágról, mégsem kerülnek elő egyházi jellegű ügyek. Megköszönöm önöknek, itt meg nem ismételve azt, amit erre válaszként kaptam, hogy ez mégiscsak előkerült, azzal együtt, hogy egy konkrét ügy azért volt, egy ortodox zsidó vallású elítélt dolga, de erre a ki merítő választ annak idején megkaptam. A bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének jelentését a 2002. évről. Köszönöm szépen. (Taps.) (15.40) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a kijelölt bizottságok álláspontjának ismertetésére kerül sor ötötperces időkeretben. Először az egészségügyi bizottság előadójának, Nyul István képviselő úrnak adom meg a szót. DR. NYUL ISTVÁN , az egészségügyi bizottság előa dója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlési Biztos Urak! Tisztelt Országgyűlés! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi jelentését az egészségügyi bizottság 2003. április 30án tárgyalta. Az írásos anyag és a szóbeli tájékoztatás főleg betegjogi és egészségügyi igazgatási témára korlátozódott. Az országgyűlési biztosokhoz érkező panaszok az alkotmányban rögzített jogbiztonsághoz való joggal, az élethez és emberi méltósághoz való joggal, és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki méltósághoz való joggal összefüggésben képezték a vizsgálat tárgyát. A tárgyidőszakban tíz országgyűlési biztosi jelentés készült. Ezek közül az első csoportban a mentőkkel kapcsolatos panaszokkal foglalkoztunk. A három beérkezett, m entőszolgálattal
