Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos:
3978 ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úrnak, 20 perces időkeretben. DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési biztosokról szóló törvény vonatkozó rendelkezése értelmében a 2002. évről szóló beszámolóm írásos változatát a parlamentnek megküldtem. A beszámoló az előző évek gyakorlatát köve ti, nagyjából ugyanabban a terjedelemben, ugyanolyan bontásban tartalmazza az elmúlt év információs jogokkal kapcsolatos megállapításait. Talán kis túlzással azt is mondhatnám, hogy mindössze a könyv külső borítójának színében van változás. Ezzel kapcsolat ban azonban szeretném hangsúlyozni, hogy nem azért választottuk ezt a komorabb színt, mert ez jellemezné az információs jogok 2002. évi magyarországi helyzetét. Szóbeli kiegészítésem során három kérdéskörre szeretnék kitérni. Az első körben a biztos üzenet ét fogalmaznám meg, a második részben az elmúlt év főbb jellemzőit ismertetném, a harmadik részben pedig konklúziókat vonnék le. Ami az első kérdést illeti: 2002ben ünnepeltük az adatvédelmi törvény elfogadásának tízéves évfordulóját. Ez az évforduló kíná lja az alkalmat a visszatekintésre és az értékelésre. Mit állapítottunk meg? A rendszerváltás idején a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága teljes politikai konszenzussal vált alkotmányos alapjoggá, illetőleg ugyanebben a szellemben került elfogadásra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény is. Mi az adatvédelem legfontosabb alapszabálya, alapelve? Az információs önrendelkezési jog, amely aktív magatartást kíván, vagyis mindenki maga rendelk ezik személyes adatával, és kötelező adatszolgáltatást csak törvény, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján helyi önkormányzat rendelhet el rendeleti formában. A hozzájárulásnak önkéntesnek, határozottnak és tájékozott beleegyezésen alapulónak kell lenni e. A törvényi szabályozás vonatkozásában az Alkotmánybíróság döntései emelendőek ki, az elkerülhetetlenség, az arányosság és a cél elérésére való alkalmasság mind feltétel. Az adatvédelmi biztosok gyakorlatában - és ez igaz a 2002. évre is - sajnálatosan a z állapítható meg, hogy ezek a teljes konszenzus alapján született törvényi rendelkezések időről időre valamilyen cél érdekében megkérdőjeleződhetnek, ez nincs jó hatással az adatvédelem ügyére, főleg abban az esetben, ha ez a cél politika közeli. Eszerint a biztos legfőbb üzenete a 2002. évi tapasztalatai alapján, hogy ne hagyjuk veszni az alkotmányos alapelveket. Az előbb említett visszásságok mellett azt is meg kell jegyeznem, hogy az informatika robbanásszerű fejlődésével és terjedésével a virtuális lét a valóság elébe tolakszik. A beérkezett panaszok egyre határozottabban mutatják a gazdasági erőfölényben levőkkel szembeni kiszolgáltatottságot. Azt is tudjuk, hogy a jog sok esetben csak a társadalmi folyamatok követője. Különösen igaz ez abban az esetbe n, ha a technika robbanásszerűen fejlődik, és az is biztos, hogy amit a technika tud, azt igyekszik használni is. Ezért tartjuk fontosnak a biztos állásfoglalásait, hogy az adatkezelők ezeket precedens értékűnek tekintsék, illetőleg személyesen magam is az t preferálom, és erre minden lehetőséget meg is ragadok, hogy a döntések előtti konzultációra buzdítsam mind az adatkezelőket, mind pedig a jogalkotót. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy ez jelentős eredményeket hoz. A 2002. évi tevékenységünkben hangsúlyozott terület volt az uniós csatlakozásra való felkészülés. Ez megmutatkozott mind saját tevékenységünkben - szervezetépítés, külföldi tapasztalatcserék , mind pedig jogszabályvéleményező tevékenységünkben, amely jelentős számban növekedett. Ennek okaként egy ebek mellett a jogharmonizációs jogalkotás felgyorsulását tartjuk.
