Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - „Kudarc, kilátástalanság, koncepciótlanság, avagy a becsapott önkormányzatok” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3905 ELNÖK (dr. D ávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak. (8.30) DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Nyilvánvaló an a mai politikai vitanap egyik fontos üzenete, egyik fontos mondanivalója kell hogy legyen az, hogy a rendszerváltást követően tizenhárom évvel Magyarországon az önkormányzatok hogyan is állnak pénzügyekben, hogyan is állnak gazdálkodási tevékenységükben , hogyan is állnak anyagaikkal, hogyan is állnak vagyonukkal. Azaz a politikai kérdéseken, a demokratikus működés kérdésein túlmenően rendkívül fontos körülmény az, hogy milyen anyagi feltételek mellett, a gazdálkodás milyen színvonala mellett folyik Magya rországon az önkormányzatok tevékenysége. Ha ezt nézzük, akkor nyilván nem kerülhető meg az, hogy viszonylag sok számot ismertessen az ember, nem kerülhető meg az, hogy számszerűen bemutatott adatok tudják tükrözni híven a valóságot, a valóságnak azt a sze gletét, amely az önkormányzati körre vonatkozik. Értelemszerűen én is néhány számot fogok elmondani ennek a kérdéskörnek az ismertetése kapcsán. Szeretném elsődlegesen az ország gazdasági helyzetéből kiindulva ezt a kérdést megközelíteni. Amikor a legfonto sabb mutatószámokat nézzük 2003 június elején Magyarországon, akkor úgy vélem, hogy három mutatót a legfontosabb ebből a szempontból figyelembe vennünk. Első mutatóként nagyon fontos figyelembe venni, hogyan alakul az infláció az országban. Erre azt lehet mondani - az éves folyamatok figyelembevételével , egy olyan időszakban vagyunk, amikor szolid mértékű csökkenése zajlott az inflációnak az elmúlt bő háromnegyed évben. Ez mindenképpen megnyugtató arra nézve, hogy Magyarországnak határozott szándéka a köv etkező években elérni az Európai Monetáris Unióban előírt léptékeket, mértékeket, és csatlakozni az euróövezethez. Másodikként, ha nézzük a legfontosabb mutatószámokat, a gazdasági növekedés mutatószámát érdemes vizsgálnunk. Ebben a mutatószámban, azt kell mondjam, az elmúlt időszakban Magyarországon az előző évi várakozásainkhoz képest szolidabb mértékű teljesülés volt. Azonban, szemben az első negyedév ismertté vált adatának értékelésével, ez nem egy vészes adat, amikor a 2,7 százalékos növekedési adatról beszélünk, hiszen látni kell azt, hogy egy évvel korábban, tehát 2002. év első negyedévében ez a mutatószám 2,9 százalékos volt, és az ehhez képest való eltérés, meggyőződésem szerint, a statisztikai hibahatáron belül van. A szakértők azt tartják, hogy ez a mutatószám, hiszen előzetes adatról van szó, mintegy 0,3 százalékos mértékben szór, azaz térhet el a valóságostól az előzetes adat. Fontos ennek a mutatószámnak kapcsán arról is megemlékezni, hogy ugyanakkor az első negyedéves növekedéshez kapcsolódó be ruházási mutatószámok közül van egy olyan érték, amely nagyon fontos mindannyiunk számára: a szokásos, közszférában visszaeső beruházási mutatószámoktól függetlenül, azokkal némileg szembe menve a feldolgozóipari szektor beruházásai viszonylag hosszú idősz ak után most először növekedtek 4,4 százalékos mértékben. Ez már, meggyőződésünk szerint, azt mutatja, hogy a magyar gazdaság piaci szereplőinek ez a része, tehát a feldolgozóipar egy jelentős része alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, alkalmazkod ott a bő másfél éven keresztül lezajlott forintfelértékelődéshez, alkalmazkodott ahhoz, ami Magyarországon a jelentős minimálbéremelés után és a jelentős bérnövekedések után bekövetkezett. Ez mindenképpen egy pozitív pályát mutat, azt a pozitív pályát, am it az új kormány Magyarországon célul tűzött ki, azt, hogy Magyarországon ismét visszatérjen a gazdasági növekedés az exportvezérelt és nem a belső kereslet által élénkített növekedés pályájára. A harmadik mutatószám, amellyel érdemes foglalkoznunk, a költ ségvetési hiány mértéke. A hiány mértékével kapcsolatban - a tegnapi nap során nyilvánosságra hozott május végi előzetes adatot figyelembe véve - azt kell mondjam, hogy az éves folyamatok az előzetesen kalkuláltak szerint alakulnak, tehát ahogyan a pénzfor galmi tervben tervezte a kormány a költségvetési mérőszámok alakulását, aszerint alakultak. Mint ahogyan tudják, a májusi hiánynövekedés
