Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - „Kudarc, kilátástalanság, koncepciótlanság, avagy a becsapott önkormányzatok” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3906 mindössze 8 milliárd forintos, ez azt jelenti, hogy 408 milliárd forinton áll jelen pillanatban ez a mutatószám az év ö t hónapját követően. Ebből következően sem okunk, sem szükségünk nincs arra, hogy bármilyen szélsőséges jelzőkkel illessük ezt a folyamatot: a hiány mértéke azon a határon belül van, amit számoltunk, ahhoz igazodik, aszerint alakult. Ezzel együtt az Európa i Unióban, mint legfontosabb exportpiacunkon megnyilvánuló lassuló gazdasági növekedés számainak figyelembevételével mindenképpen szükség van arra, hogy Magyarország is végiggondolja a teendőit ebben a kérdésben. A magyar kormány elkötelezett abban, hogy a z év végére tervezett 4,5 százalékos hiánymértéket tartanunk kell, ebből következően a szükséges finom korrekciós lépéseket meg fogjuk tenni azért, hogy Magyarország e tekintetben ne kerüljön rosszabb helyzetbe a jövőt illetően. Az önkormányzatok gazdálkod ásának legfontosabb számairól szeretnék a későbbiekben ebbe a makrokörnyezetbe illesztve szólni. Amikor 2003. évre az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit meghatározta a Magyar Országgyűlés az elfogadott költségvetési törvényben, akkor mintegy 2360 milliár d forinttal számolt a helyi önkormányzatok gazdálkodásánál forrásként. Ez 35 százalékkal több mint az előző évi előirányzat. Azt gondolom, a jelentős növekedést mindannyian örömmel fogadtuk, akár ellenzéki, akár kormányoldalon ülnek a képviselők a parlamen tben, akár ellenzéki, akár kormányoldalon ülnek az önkormányzatokban. Ennek nyilvánvalóan, mindannyiunk által ismert módon, a legmagasabb növekedési tétele az 56 százalékkal magasabbra tervezett, 56 százalékkal növekedő személyi juttatási tétel, amelyben m egint csak meghatározó elem volt a közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatásának finanszírozása. Meggyőződésünk szerint helyesen járt el az ellenzék, helyesen jártak el a kormánypárti képviselők, amikor senki nem mondta azt - legalábbis a nyilvánosság előtt , hogy helytelen lépés lett volna az 50 százalékos béremelés bevezetése; senki nem kérte azt, hogy korrigáljuk, bíráljuk felül, netán valamilyen módon ezen belül még változtatásokra kerüljön sor. Hangsúlyozni szeretném itt is, hogy az elfogadott költségv etésben a magyar parlament ennek finanszírozásaként - a normatívák emelésén túlmenően - a személyi jövedelemadó átengedett részét, a gépjárműadót, az illetékbevételeket, valamint az iparűzési adó növekményének a forrásfigyelembevételét is szabályozta, így biztosította azt, hogy az önkormányzatok költségvetésében a megfelelő források biztosítva legyenek. Ezen túlmenően, miután érzékelhető volt egyfajta feszültség, egyfajta politikai bizalmatlanság, a parlament arról is döntött, hogy azon önkormányzati kör, amely számára az általam imént felsorolt források nem biztosítják megfelelő mértékben az 50 százalékos bérnövekedésnek a fedezetét, illetve az egyéb bérintézkedéseknek, a köznyelvben - úgy is fogalmazhatnánk, hogy szlengben - egyszerűen csak bérhikinek eln evezett előirányzatot építettük be a költségbe. Ezt 3 milliárd forintos tervezett értéken szerepeltettük, de akkor is tudtuk mindannyian - szerencsére, az országban a nyilvánosságon keresztül erről mindenki értesülhetett , hogy ez egy úgynevezett felülről nyitott előirányzat, ennek megfelelően a jogos igények, bármilyen összeget fognak kitenni, teljesítésre fognak kerülni. El kell mondjam, hiszen az elmúlt napokban a beérkezett igények értékelése után a miniszter úr meghozta a döntését, hogy összességében a bérhikire benyújtott igények elég nagy pontossággal és elég nagy precizitással kerültek benyújtásra. A benyújtott igények közül 488 önkormányzat a benyújtott igénynek megfelelően kerül finanszírozásra, azaz nem kellett korrigálni a számaik között. Az önk ormányzatok egy része - 115 önkormányzat - előleget kért, azonban nem adott be pályázatot a későbbiek során, tehát nyilvánvalóan az előleg visszafizetésére kell hogy sor kerüljön. A későbbiek során összességében 500 önkormányzat jogos igényét fogja a költs égvetés finanszírozni, 7 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy 4 milliárddal túllépjük a 3 milliárdos eredetileg tervezett összeget. Ahogyan azt elmondtuk, a szavunkat tartjuk ebben a kérdésben is, a teljes érték, ahogyan elmondtam, kifizetésre ke rül, függetlenül az előirányzat nagyságától.