Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat rész... - ELNÖK (dr. Szájer József):
3875 székhellyel rendelkező cégek és a harmadik országbeli vállalkozók között, mégpedig természetesen az előbbiek javára. A mindenkori két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmények hasonló nemzeti elbánást mondhatnak a harmadik országokból jövő befektetők számára, azonban ezek az egyezmények az Országgyűlés ellenőrzése alatt á llnak. Nincs szó tehát arról, hogy ez a törvényjavaslat olyan kedvezményeket teremtene, melyek a külföldi befektetőket aránytalanul a hazaiak hátrányára kedvezményeznék. Az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgya kizárólag a külföldi vállalkozások hazai cégf ormáira vonatkozó keretszabályok megalkotása, fogalomalkotás és iránymutatás a többi jogszabály számára, ezért nincs összefüggése sem a privatizációval, sem pedig a vámrendszerrel. A másik, általánosan megvitatandó kérdés, hogy az előttünk fekvő törvényjav aslat az EUcsatlakozással összefüggő jogalkotási feladat teljesítésén kívül hogyan szolgálja Magyarország gazdasági érdekeit. Az expozéban és az általános vitában is elhangzott, hogy a külföldi tőkebefektetésekre és ezen belül is a belföldön történő válla lkozásalapításokra az országnak szüksége van. A külföldi vállalkozások elvárják az átlátható és egyértelmű jogi szabályozást. (20.10) Ezeknek az elvárásoknak kíván megfelelni a jelen törvényjavaslat, és ezt szolgálja a meghaladott vagy felesleges adminiszt ratív korlátok megszüntetése is. A harmadik kérdés, hogy a befektetési törvény valóban indokolatlanul bővítie a külföldiek számára a Magyarországon folytatható tevékenységek körét. Érdemes összevetni a most hatályos szabályozást és annak tervezett módosít ását. Elmondható, hogy kedvezőtlen változás nincs. Azok a tevékenységek, amelyek üzleti hely létesítésével járnak, fő szabályként továbbra is belföldi regisztrációhoz lesznek kötve. Ami pedig a határon átnyúló szolgáltatásokat illeti, a normaszövegből egyé rtelmű, hogy azok végzésének joga csak az európai gazdasági térségben bejegyzett vállalkozásokat illeti meg, és őket is a külön jogszabályok szerinti részletes szabályok szerint. A jogalkotási célok, a parlament plenáris ülésén felvetett kérdések, a bizott ságokban elhangzottak, továbbá a szakmai szervezetekkel történt konzultálás alapján a kormány támogatja azt a módosító javaslatot, amely egyértelművé teszi, hogy külön törvény csak az európai gazdasági térségben bejegyzett cégek fiókjainál ismerheti el az anyacég külföldi tevékenységi engedélyét. A harmadik országok vállalkozásainak fiókjait ez nem érinti hátrányosan, hiszen a magyar hatóságok a belföldi engedélyezés során nem részesíthetik őket hátrányban. Támogatható az az indítvány is, hogy a kereskedelm i képviseletek saját jogkörben csak a fenntartásukhoz, működtetésükhöz kapcsolódó szerződéseket köthessék meg. Ezzel a működtetésük, fenntartásuk egyszerűvé válik, ugyanakkor azonban a képviseleteket nem lehet bújtatott gazdasági tevékenység végzésére felh asználni. A kormány támogatja továbbá a jogszabály alkalmazását segítő, pontosító indítványokat is. Nagyon remélem, hogy mindazok alapján, amit részben elmondott Gyimesi József képviselő úr is, és ha a Fideszben, a frakcióban meg fogják vitatni a törvényja vaslat további sorsát, akkor arra a következtetésre fog jutni mindkét ellenzéki párt, hogy a törvényjavaslat az elfogadott módosító javaslatokkal együtt és a vitában elhangzottak alapján támogatható, és ezért remélem, hogy majd a végszavazás, illetve a mód osító javaslatokról történő szavazás során ez a támogatottság megmarad, és bízom benne, hogy ez a törvény is konszenzussal fog megszületni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm, államtitkár úr. A határozathozatalra várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.
