Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - Az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI, a szociális és családügyi bizottság előadója:
3766 Megadom a szót. DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI , a szociális és családügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Assz ony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! A T/3780. számú törvényjavaslatot a szociális és egészségügyi bizottság május 7én tárgyalta. Azt vizsgáltuk, hogy ez a javaslat alkalmase az általános vitára. A szavazás eredménye szerint - miután 12 igen, 8 nem és 2 tartózkodást jelentő szavazatot adott le a bizottság , az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatot alkalmasnak találtuk az általános vitára. Felszólalásomban az alkalmasság mellett szóló érveket sze retném ismertetni, tekintettel arra, hogy a kisebbségi vélemény külön megfogalmazódik. Már az úgynevezett intézményi törvény előterjesztésekor szó esett róla, hogy múlhatatlanul szükséges mihamarabb benyújtani ennek a törvénynek a tervezetét is, hiszen csa k ezzel együtt lehet a 2001. évi CVII. törvény végrehajtásának felfüggesztése miatt keletkezett hiátust kitölteni. Ugyanis az a törvény egy testben tartalmazta mind a szervezeti, működési kérdéseket, mind az orvosok jogállásáról szóló rendelkezéseket. A je len szabályozás ettől eltérő, amennyiben két önálló törvényben javasolja az előterjesztő megfogalmazni ezeket a szabályokat. Az intézményi törvényről tegnap szavaztunk, így kerül sor ennek a másiknak a vitájára. Erre azért került sor többek között, mert e tekintetben találkozott az MSZPSZDSZkormányzat elképzelése mind az Orvosi Kamara, mind a szakszervezetek elképzeléseivel, ugyanis ez utóbbiak is külön törvény megfogalmazását javasolták. Miről szól ez a törvényjavaslat? Túlnyomórészt munkajogi kérdésekrő l. Úgynevezett szubszidiárius törvény, azaz a speciális, az általánostól eltérő szabályokat tartalmazza, és mintegy összefoglalja az azonosságokat az egészségügyben, a gyógyításban tevékenykedő valamennyi orvos, egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó tekintetében, hiszen ugyanazt a gyógyító munkát végzik akkor is, ha közalkalmazottként és akkor is, ha vállalkozóként dolgoznak. (10.40) Már az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is észrevételezte, hogy mintha nem ugyanazok a szakmai elváráso k fogalmazódnának meg a különböző munkaviszonyoktól függően. Ezt a hibás jelenséget kívánja a törvényjavaslat megszüntetni, és teszi mindezt anélkül, hogy a legkisebb mértékben is korlátozná a magyar jogrendben meghatározott munkavégzési lehetőségeket. Egy ébként ezt nevezik szektorsemleges szabályozásnak. Azonban további erényei is vannak a javaslatnak. Azon túl, hogy olyan új fogalmakat vezet be, mint az önkéntes túlmunka - amelyet egyébként egy európai közösségi irányelv tesz lehetővé , megszabja a végez hető összes túlmunka maximális idejét, párhuzamosan azzal, hogy az ügyeleti díjat is egy kicsivel megemeli. A főállásban, mellékállásban vagy ezek mellett vállalkozóként végzett összes munkaidő összeszámításával és annak maximalizálásával pedig nemcsak az orvos és más egészségügyi dolgozó érdekében jár el, hanem a betegek érdekében is cselekszik. Ugyanis minden betegnek joga van pihent, szellemileg és fizikailag is friss, nem pedig a végletekig elgyötört és ereje megfeszítésével dolgozó orvoshoz, egészségüg yi dolgozóhoz. A másik teljesen új fogalom az önkéntes segítő. Az egészségügyben és a szociális területen végzett karitatív, humanitárius tevékenység elismerése, törvényi rangra emelése, szabályozása történik meg. Nagy erénye e javaslatnak az is, hogy hatá lya a szociális ágazatban dolgozó és ott egészségügyi tevékenységet végzőkre is kiterjed. Ezzel egyértelmű helyzetet teremt a tekintetben, hogy milyen jogviszonyokban lehet a szociális intézményben dolgozó egészségügyi szakembereket foglalkoztatni. Végezet ül, de legkevésbé sem utolsósorban kitér e törvényjavaslat azokra az egészségügyben dolgozó, nem egészségügyi szakképesítéssel rendelkező munkatársakra is, különös tekintettel a