Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 2 (76. szám) - Személyi ügy: - A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3720 mondta, egyetlen centiméter metró sem épült, ezt többször hallottam. Hadd mondjam azért azt, hogy az újkori magyar demokrácia egyik történelmi léptékű döntése volt az Orbánkormánynak az a d öntése, ami megszületett, ami egy érvényes metrószerződést fölmondott. Ennek a politikai jelentősége messze kihatott a továbbiakra nézve. Én azt gondolom, ezt ma már mindannyian tudjuk, főként tudják a Budapesten az őszi választáson induló Fideszképviselő k is, pontosan tudja Deutsch Tamás is, hogy ennek is jelentősége volt abban, hogy Budapesten mi történt az őszi választásokon, nem beszélve a tavaszi választásokról. A másik lényeges kérdés: két út közül választhat a Fidesz. Az egyik választása azt mondja, hogy nem épült más kormánynál sem egy centi metró sem, miről tehetnénk mi többet. A másik pedig - és nem akarok személyeskedni, tovább nem is fogok , hogy különösen egy fővárosi képviselő, egy budapesti frakcióvezető esetében mindenképpen az lenne helyes , hogy abba az irányba menjen, hogy azt mondja: történt, amit történt, Budapestnek, de az országnak is érdeke, hogy a közlekedésen javítsunk, és ez a metrófejlesztés megvalósuljon. Úgy érzem, hogy amit mondanak, nem ebbe az irányba szól. Tehát mindenképpen van egy óvatos szégyenérzet azért, ami történt, anélkül, hogy ezt kimondanák. Ezt még megértem. Azt mondják, hogy nem ellenezzük a metróberuházást. Ezt is megértem. És jönnek olyan módosító javaslatok, amiket én még nem ismerek, de hallatlanul felelőtlenn ek tartom azt az állítást, hogy a metrótörvény számunkra áttekinthetetlen, mert nem mondja meg, hogy milyen környezeti hatástanulmányok és egyebek vannak - erre majd még kitérek , de nekünk vannak olyan módosító javaslataink, amik nyomban áttekinthetőek, és világossá teszik, hogy egészen más - nem más nyomvonalon, mondja Deutsch Tamás - megállók között vezetnénk a metrót, és akkor az tökéletes lenne. Erre szokta azt mondani a Fidesz, hogy ez egy álságos magatartás. Nekem ez a kifejezés nagyon nem tetszik, de erre most jobban illőt nem tudok találni. Magáról a metrótörvényről. Tulajdonképpen nem a politikai döntés szólt nagyot - és ezt Deutsch Tamás jogászként pontosan kell hogy tudja , hanem az a többéves bírósági folyamat, ami ezután következett. Igazi je lentősége a mostani metrótörvénynek abban van, hogy ez a bírósági ítélet kimondott valamit. Nem mondom, hogy hosszú távra eldöntött, mert én szakmám miatt nem szeretek bírósági ítéleteket bírálni, ma se fogok, tehát megállok azon a szinten, hogy az utolsó legfelsőbb bírósági ítéletnek komoly jogi visszhangja volt nemcsak jogi, hanem egyéb berkekben is, s ennek a döntésnek a lényege kettős volt. Még egyszer mondom: ezért születik meg a metrótörvény, és ezért születik meg így, ahogy itt írva van. Az egyik az volt, hogy az állam privilegizált helyzetben köt magánjogi szerződést, szemben azzal a helyzettel, hogy 1990 óta, amióta jogállamot remélünk építeni, a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyve azt mondja, hogy az állam úgy jogalany, mint minden ki más, és ha polgári jogviszonyba lép, akkor ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint bármely más jogi személyt. A Legfelsőbb Bíróság nem így gondolta, tehát a metrótörvénybe a jövő érdekében bele kellett azt vennünk - bármi legyen is a véle ményünk erről az ítéletről , hogy az állam meghatározott feltételek mellett kell hogy szerződjön. Mik ezek a feltételek? Parlamenti felhatalmazás kell ahhoz, hogy a kormány képviselője, általában a pénzügyminiszter megköthessen egy szerződést - ezt mondja a metrótörvény. A másik kérdés pedig nemcsak metróügy, hanem szeretném fölhívni a figyelmet, hogy minden önkormányzati és állami beruházás ügyében, mindenben, ami egy évnél tovább tart, tehát elhúzódó beruházás, végrehajthatatlan a jogerős ítélet szerint a szerződésszegés. A metrótörvénynek ez a másik lényeges eleme, hogy amennyiben meghatározott feltételek mellett kerül sor a szerződés megkötésére, akkor az állami költségvetésben biztosítani kell a beruházás forrását. Jogi finomítások a törvény szövegében lesznek, de ez az a két lényeges elem, ami miatt a metrótörvénynek meg kellett születnie. Hadd mondjam el, hogy tulajdonképpen rendkívül igazságtalan az a vád, hogy ez egy felületes előterjesztés - ezt többen mondták az ellenzéki képviselők közül , tudni illik nyilvánvalóan a metróberuházást egy nagyon részletes, nagyon alapos szerződéses rendszer fogja szabályozni. Nincs olyan nagy beruházás, amelynek a törvényi előkészítése folyamán akár környezeti
