Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 28 (75. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az ügyrendi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója:
3564 felkérte az ügyrendi bizottságot, hogy a házszabálymódosítás előkészítése során ezzel is foglalkozzunk , a vizsgálóbizottságok szabályozása. Az utóbbi néhány évben kiderült, hogy a jelenlegi szabályok nem megfelelőek, ezekkel nem tudjuk elérni azt, hogy megalakuljon minden vizsgálóbizottság, amelyet orszá ggyűlési képviselők kezdeményeznek, illetve hogy a megalakult vizsgálóbizottságok konszenzussal jelentést tudjanak a Ház elé terjeszteni. Sajnos, ezeknek a kérdéseiben sem tudtunk megállapodni, így nem került be az előttünk fekvő indítványba. Végül szerett ük volna elérni, hogy változzon a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásának a rendje, hiszen jó néhány rendelkezés elavult már. Erre felkértük a költségvetési bizottságot, de ez a munka még nem fejeződött be. Reméljük, hogy a közeljövőben erre egy külön indítvány elkészül majd, amely a Ház elé kerülhet. Melyek azok a legfontosabb rendelkezések, amelyek bekerültek az előttünk fekvő indítványba? Az egyik ilyen rendelkezés a frakcióalakítás szabályaival foglalkozik - mint már említettem, erre az Alkotmánybír óság kötelezett minket , és ezzel összefüggésben a független képviselők jogainak az új meghatározása. Bekerült a javaslatba a parlamenti ülések tévéközvetítésének a rendje, amely szintén fontos szabály, hiszen a médiatörvény kötelezett minket arra, hogy e nnek a szabályait megfogalmazzuk a Házszabályban. Bekerült az indítványunkba a népi kezdeményezések tárgyalásának a rendje, amely korábban nem szerepelt itt, illetve néhány olyan egyéb kérdés, amely véleményem szerint segíteni fogja az Országgyűlés további munkáját. A frakcióalakítás szabályaival kapcsolatban már az előző ciklusban nagy vita folyt, készültek munkaanyagok, amelyek akkor nem kapták meg a támogatást. Most meg tudtunk egyezni abban, hogy tíz főben állapítjuk meg a frakcióalakítás minimális léts zámát, de éppen az Alkotmánybíróság útmutatása alapján abban is meg tudtunk állapodni, hogy milyen feltételekkel alakíthatnak országgyűlési képviselők tíz főnél kevesebben is országgyűlési képviselőcsoportot. Három ilyen feltétel van. Az egyik az, hogy eze knek a képviselőknek ugyanahhoz a párthoz kell tartozniuk, a második az, hogy ez a bizonyos párt listáról szerezzen mandátumot az országgyűlési választások során, a harmadik pedig az, hogy e párt listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselőnek ehhez az országgyűlési képviselőcsoporthoz kell csatlakoznia. Mint említettem, ugyanezzel az alkotmánybírósági határozattal kapcsolatos az, hogy a független országgyűlési képviselők jogait három irányban kibővítettük. Az egyik az, hogy a bizottságok kialakításá val, illetve a bizottsági helyek betöltésével kapcsolatban a továbbiakban ki kell kérni a független képviselők véleményét is. A másik ilyen jogosultság, hogy a szólási jog, a parlamentben történő hozzászólás joga ugyanúgy megilleti az országgyűlési képvise lőcsoporthoz nem tartozó képviselőket, mint a frakcióhoz tartozó képviselőket. Végül, bizonyos kérdésekben ugyanazok a jogok fogják megilletni a független képviselőket, mint a frakciókat, azzal a feltétellel, hogy ilyenkor legalább tíz másik országgyűlési képviselő támogatását be kell szerezniük. Ilyen kérdések a tárgysorozatbavétel, szavazás kérése módosító indítványok ügyében, illetve állásfoglalás kérése az ügyrendi bizottságtól. Tehát ezek után a független képviselők is megtehetik ezeket a kérelmeket, de tíz másik országgyűlési képviselő támogatását be kell szerezniük. Mint már említettem, a tévéközvetítés rendjét is szabályozzuk a módosító indítványban. A Házszabály új 3. számú melléklete fogja tartalmazni ezeket a szabályokat, ugyanakkor a képszerkesz tés szabályait majd a házbizottság fogadhatja el állásfoglalásban. Végül fontos szabály lesz, hogy az Országgyűlés elnöke határozhatja majd meg azt, hogy mely bizottságok üléséről történjen felvétel, melyiket közvetítse a televízió. Az Országgyűlés elnöke ezt a döntését a bizottsági elnöki értekezlet javaslata alapján teheti meg. A népi kezdeményezés tárgyalásának szabályai eddig nem szerepeltek a Házszabályban, éppen ezért, amikor az Országgyűlés eddig népi kezdeményezést tárgyalt, akkor el kellett térni a Házszabálytól. Ezt a hiányosságot szünteti meg az előttünk fekvő javaslat. Végül szeretnék négy olyan kérdést megemlíteni, amelyeket szintén szabályozni kívánunk, és amelyek megítélésem szerint javítani fogják a munkánk hatékonyságát. Nem igazán nagy jele ntőségű
