Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 28 (75. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az ügyrendi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója:
3563 lezárásig. Az ügyrendi bizottság önálló indítványát H/3949. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig H/3949/1. számon kapták kézhez. Megadom a szót az ü gyrendi bizottság alelnökének, Avarkeszi Dezső képviselő úrnak, az ajánlás szerinti 15 perces időkeretben. DR. AVARKESZI DEZSŐ , az ügyrendi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim ! 1994. augusztus 29én kezdődött itt, az Országgyűlésben az új Házszabályról szóló határozati javaslat vitája. Dr. Hack Péter, aki akkor az expozét elmondta, a következőkkel kezdte hozzászólását: “Az Országgyűlés Házszabálya nemcsak egy ciklusra, nemcsak egy adott politikai helyzetre, hanem a remények szerint hosszú távra alakíthatja a Ház működésének arculatát, járulhat hozzá ahhoz, hogy az Országgyűlés működéséről a polgároknak kedvező véleménye alakuljon ki, és az Országgyűlés, ahogyan az alkotmányügyi bizottság vitájában is elhangzott, mind a demokratizmus, mind a hatékonyság követelményeinek megfelelően működjön.” Nos, én úgy gondolom, ha az elmúlt éveket áttekintjük, akkor nem mindenben teljesült Hack Péter, akkori képviselőtársunk elvárása a Házszabá llyal kapcsolatban, mégis úgy gondolom, hogy amikor akár a hatékonyság, akár a demokratizmus nem érvényesült megfelelően, ennek oka nem elsősorban az akkor elfogadott Házszabály volt. Ez a Házszabály, rendelkezéseinek többségét figyelve, kiállta az idő pró báját, megfelelően tudott működni az Országgyűlés e Házszabály szerint. Mégis úgy gondolom, eljött az az idő, amikor érdemes volt áttekinteni ennek a közel kilenc évnek a tapasztalatait, érdemes volt átgondolni azt, hogy miben kell módosítanunk, mit kell v áltoztatnunk ahhoz, hogy az Országgyűlés törvényes működése megfelelőbb legyen. Nemcsak ezért határoztuk el, hogy változtatni próbálunk a Házszabályon, közös akarattal. Az Alkotmánybíróság két határozatában kötelezte az Országgyűlést arra, hogy bizonyos sz abályokat változtasson meg, illetve néhány megsemmisített szabály helyett újat alkosson. A 27/1998as alkotmánybírósági határozat a frakcióalakítás szabályaival, illetve a független országgyűlési képviselők jogaival kapcsolatban kötelezett minket arra - ki csit késésben vagyunk, hiszen '98. szeptember 1jéig kellett volna ezt megtenni , hogy ezekben a témákban új szabályokat fogadjunk el. A 4/1999es alkotmánybírósági határozat pedig '99. december 15ei határidővel kötelezett minket arra, hogy az ülésezési rend kérdéseiben fogalmazzunk meg új szabályokat. Nem tudtunk akkor határidőben megfelelni ezeknek az elvárásoknak, de ez a két alkotmánybírósági határozat is oka volt annak, hogy elkezdtük ezt a munkát. (10.40) 2002. június 26án az ü gyrendi bizottság létrehozott egy albizottságot, melynek mind a négy párt képviselői a tagjai voltak, és megkezdődött ez a munka. Úgy gondolom, hogy hasznos munkát végeztünk. Engedjék meg, hogy e helyről is megköszönjem az albizottság tagjainak a tevékenys égét, és külön kiemelem dr. Salamon László és dr. Bőhm András képviselő urak munkáját. Egyben megköszönöm azt a segítséget is, melyet dr. Soltész István főtitkár úr nyújtott a munkánkhoz, számos javaslata beépült az előttünk fekvő indítványba. Ez alatt a t izenegy hónap alatt az albizottság hat informális és négy hivatalos ülést tartott. Ezek során alakult ki az a javaslat, amit az ügyrendi bizottság nagyon pici módosításokkal elfogadott, és az Országgyűlés elé terjesztett. Mi az, amit nem tudtunk elkészíten i, mi az, ami nem került be az ügyrendi bizottság javaslatába? Legnagyobb sajnálatunkra az egyik ilyen fontos kérdés az ülésezési rend kérdése volt. Itt az ellenzéki pártok és a kormánypártok nem tudtak megegyezni. A kormánypártok azt szerették volna, ha a heti ülésezési rend bekerült volna a Házszabályba mint kötelező előírás, az ellenzéki pártok viszont úgy gondolták, hogy megfelelő volt az előző ciklusban kialakított háromhetes ülésezési rend, ezért ők nem tudták elfogadni a heti ülésezésre való kötelező visszatérést. A másik olyan téma, amiben nem tudtunk megegyezni - bár sokak szerint nagyon fontos lett volna, és e sokak közé tartozott dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki még az ősz folyamán
