Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
3491 jogfelfogásával az adatok definíciójával kapcsol atban, és más a törvény definíciója, és más a különböző jogalkalmazók gyakorlata. Ha tehát szorosan nézzük azt, hogy természetes személlyel kapcsolatba hozható adat vagy az adatból levonható az érintettre vonatkoztatott következtetés, ha komolyan vennénk, hogy ez mind személyes adat, amelynek a kezelése mind az illető természetes személy engedélyéhez vagy külön törvényi felhatalmazáshoz van követve, ha ezt pontosan betartanánk, az megbénítaná a társadalmi életet. Vagyis ha beszélgetünk valakivel, ha ránézün k valakire, ha megyünk az utcán, ha benézünk egy kertbe, ott a személyes adatok hihetetlen tömegét tesszük magunkévá és kezeljük jogtalanul, a törvény definíciójára mereven betartva. Valahol meg kellett volna azt állapítani, hogy a természetes társadalmi é letből, a természetes szituációkból keletkező adatok sokasága, ami rendelkezésünkre áll egy másik személyről, azok olyan adatok, amelyeket szabadon fel lehet használni. Kérdés az, hogy ha a törvény nem definiálja az adat fogalmát, és nem szabja meg azon sz emélyes adatok körét, amelyekre a törvény abszolút védelmet ír elő, akkor ki fogja ezt megtenni. Jogvita esetén nyilvánvaló a bírói út, a bíróság, a bíróság joggyakorlata fogja ezt helyettesíteni. De vajon egy ennyire nyúlós és pontatlan fogalomrendszerre lehete nagyon kemény és nagyon határozott tiltásokat és jogszabályokat rögzíteni? Tudom, hogy ez a mostani törvényjavaslat nem kívánta gyökerében megújítani az adatvédelmi törvényt, de mégsem lehet elmenni e mellett a probléma mellett, mert mindig a defin ícióknál kezdődik minden. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérdeztem nagyon sok jogtudóstól, szimpóziumon is feltettem ezt a kérdést, hogy tudnake absztrakt definíciót erre vonatkozóan, és senki se tudott mondani. Majd fol ytatom ismételt felszólalásban, elnök úr. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy Szentgyörgyvölgyi képviselő úr megérkezette, itt vane a folyosón. Úgy látom, hogy nincs. Akkor ismételt fölszólalásra megadom a szót Mécs Imrének, ötperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát nem tudjuk meg azt sem, hogy az európai uniós joggyakorlatban az adat fogalmának vane valamilyen egzakt definíciója, és azt se tudju k meg, hogy a bírói gyakorlat ezt a kérdést hogyan kezeli. Van adatvédelmi biztosunk, akit mi választottunk a magunk számára, és aki az adatvédelmi törvénynek ezt a részét nagyon minuciózusan kezeli, és igyekszik - véleményem szerint egyébként a feladatábó l adódóan helyesen - minél több adatot a személyes adat körébe vonni, és ehhez vagy törvényi felhatalmazást, vagy pedig az illető hozzájárulását igényli. Ez egy abszurd helyzetet hoz létre, mert ha ezt hírközléselméletileg nézzük, a valóságban hihetetlen mennyiségű személyhez fűződő adat folyik át az érzékszerveinken, folyik át a számítógépünkön, az interneten vagy az írásokban. Nem írhatott volna Maupassant novellákat, és nem lehetne családregényeket írni, csak nagyon vigyázva, nehogy valaki magára ismerj en. Hiszen még a származtatott adatok is személyes adatnak számítanak, tehát az érintettre vonatkozó következés, például az - ahogy ezt az ombudsmannak is elmondtam , hogy képviselőtársamnak kék szeme van, szép szeme van vagy nem szép szeme van, már érték ítéletek, melyek mind a személyes adat körébe tartoznak. Tehát egy nagyon fontos törvényünk véd nagyon fontos dolgokat, csak nem tudja megmondani, hogy mi az, amit védünk. Senki se tud letenni egy világos definíciót arra vonatkozóan, mi a személyes adat. P éldálózó felsorolások vannak. Például az adatkezelésre vonatkozóan azt írja az új módosítás, hogy adatkezelésnek számít például - én mondtam hozzá a példáult, a törvényjavaslatban nincs - fénykép, hang- vagy képfelvétel készítése. De vajon a röntgenkép kés zítése nem, az ultrahang készítése nem, infra letapogatók - meg nem tudom, milyen letapogatási rendszerek vannak - nem? (17.20)
