Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VÍGH ILONA (Fidesz):
3430 mégis úgy érzem, hogy bizonyos szempontból rátelepednek a civil szervezetekre e törvény által. A korábbi felszólalásokban is elhangzott, Béki Gabriella képviselőtársnőm által, hogy nem akarja a törvény eredeti szándéka szerint azt, hogy rátelepedjen a civil szervezetekre, hagyja, hogy fejlődjön ez a világ, de mégis úgy érzem, hogy e törvény kapcsán sajnos rátelepednek a civil szervezetekre. A törvény kapcsán szeretnék arról szólni, hogy folyamatosan alakulnak ú j civil szervezetek. Az, hogy a törvénytervezetben a közhasznú és a kiemelten közhasznú szervezetek kapnak vélhetően támogatást, illetve azok, amelyek egy, illetve két évvel ezelőtt kerültek bejegyzésre, nem szerencsés. Azt hiszem, az érdekegyeztetés kapcs án nagyon sokan elmondták a civil szervezetek képviselői közül, hogy erre valamilyen megoldást kell találni, hiszen az új szervezeteknek ugyanúgy szükségük van működési támogatásra, mint azoknak a szervezeteknek, amelyek már egykét esztendővel ezelőtt bej egyzésre kerültek, és fölvették a közhasznú, illetve kiemelten közhasznú státust. Természetesen a nemzeti civil alapprogram célja a civil szervezetek számára költségvetési forrás támogatása, amely nagyon fontos. Látszik a törvényből, hogy a civil szervezet ek bevételének - amely országosan 600 milliárd forint - ez a 6 milliárd forint mindössze csak 1 százalékát képezi. A törvényben szintén kérdésként merült föl számomra, hogy kik fognak dönteni abban, hogy ez a működési támogatás hogyan kerüljön a szervezete khez. Az alapprogram tanácsa című fejezetben azt vélem fölfedezni, hogy túldimenzionált a miniszter által kinevezett tagok száma, tehát az 5 főt én magam is sokallom. Nem tisztázott természetesen, hogy a további 12 fő meghatározása hogyan fog történni. A t anács elnökét a miniszterelnök kéri fel. Azt, hogy ez a törvény politikától és kormányoktól függetlenül működik, ez a forma, azt hiszem, kétségbe vonja a törvény szándékát. Nem tisztázott a törvényben a kollégiumi rendszer státusa, és természetesen nincs t iszta kép a finanszírozást illetően sem. Megkaptuk a kormányzat civil stratégiáját az elmúlt napon, amelyet valamennyi képviselőtársammal együtt vártunk. A civil stratégiában szólnak a civil köztestület létrehozásáról. A köztestület számomra egy olyan test ület, amely szintén negatívan befolyásolja a civil szervezetek működését, hiszen a megfogalmazás szerint “közreműködik a civil szervezet nyilvántartásában”. Ez a “nyilvántartás” egy nagyon rosszízű fogalom, és a régi idők emlékeit idézi föl számomra. Vélem ényt nyilvánít a közhasznú jogállás elbírálásában, ellátja az ezzel kapcsolatos felügyeletet, gyűjti, nyilvántartja a közhasznúsági jelentéseket és az 1 százalék felhasználásáról szóló beszámolókat. Azt gondolom, ha az 1 százalékot fölajánlják az állampolg árok a civil szervezetek számára, nincs jogunk ezt ilyen módon számon kérni és beszámoltatni, hiszen azt hiszem, mindannyian nagyon jó szívvel ajánljuk fel civil szervezeteink számára az adónk 1 százalékát. Nagyon jó dolog, hogy erre lehetőségünk van. Külö n beszámoltatni, ellenőrizni, felügyelni őket, azt hiszem, nem szerencsés dolog. A következő pontban számvevőszéki, adóhatósági és közigazgatási eljárásokat is kilátásba helyez a civil köztestület. Szeretném kérni a törvényalkotóktól, illetve előterjesztők től, hogy a civil szervezetek szabadságát, önállóságát mindenképpen hagyjuk meg, hiszen e sajátosságokból adódóan nem szerencsés, hogy az állam ilyen módon próbál rátelepedni ezekre a szervezetekre. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenképpen nagy öröm, hogy a civil szférával ilyen módon próbálunk foglalkozni. Én azt mondtam, hogy ha nekem lett volna lehetőségem arra, hogy valamilyen módon segítsem a civil szervezeteket, akkor nem ilyen törvényi szabályozással segítettem volna, hiszen Magyarországon működik egy közművelődési intézményhálózati rendszer, amelynek kormányzati szinten minimális az állami támogatása. Ezek az intézmények ugyan működnek nagyon nehéz körülmények között, de nagyon jónak láttam volna, ha a közművelődési intézményhálózatrendszeren belül n ormatív támogatást kaptak volna a civil szervezetek. Azt hiszem, akkor megfogalmazhattuk volna, hogy a politikától és a mindenkori kormánytól függetlenül, őszintén, tiszta, jó szívvel próbáljuk támogatni a civil szervezeteket. Ez a forma szerintem nagyon d emokratikus és nagyon igazságos lett volna, hasonló módon, mint ahogy a művészeti iskolarendszer