Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3425 A valóban civilek, akik céljaik megvalósításán dolgoznak, elégtelen anyagi források között, sokszor szabad idejükben, saját pénzüket is feláldozva bonyolítják programjaikat. Ilyen atmoszférában nehezen és csúszva készült el a nemzeti civil alapprogram. Pártállami álegyeztetés folyt az Országgyűlés elé kerülő tör vényjavaslatról, hiszen például a kormányzat által finanszírozott civil munkacsoport javaslatait a végső változatban nem is vették figyelembe, annak ellenére, hogy a kormány kérte fel a szervezőket, ő támogatta, ő finanszírozta az egész egyeztetést. Így mi értelme volt a több hónapig tartó munkának? A kormány itt is csak píártevékenységet folytatott, mint amit a megalakulása óta más területeken is folytat érdemi munka helyett. A rendszer hiányosságait jelzi például az is, hogy legutó bb, amikor a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati, informatikai és társadalmi kapcsolatok hivatala 400 millióját elosztó pályázati civil kuratóriumba önkéntes alapon jelentkezhettek ugyan a választásra, de éppen a jelentkezők alacsony száma bizonyítja, hogy ez a lehetőség egyáltalán nem volt köztudomású. Bár meg kell itt jegyeznem, hogy a pénzelosztó kuratórium végül is kitűnően működött, mind a 15 tagját és a döntést előkészítő Kurátor Kft.t is köszönet illeti a pontos, precíz, határidő előtt elvégzett mun kájáért. Az ORTT sorsolásán az új kormány által vezetett grémium a pályázók jelentős részét kizárta azok után, hogy a jelentkezéshez szükséges dokumentumok megszerzése rengeteg időt és pénzt emésztett fel. Megítélésem szerint ez szükségtelen. Vegyük példáu l azokat, akik már az előző években igazolták közhasznúságukat, esetleg részt is vettek valamilyen kuratórium munkájában - őket miért kötelezzük évről évre újbóli igazolások benyújtására? Őket miért zártuk ki 2003ban? Itt az esélyegyenlőtlenség újabb nyom a, mert kevés civil szervezet tud megfizetni egy alkalmazottat, aki munkaidőben rohangál az iratok beszerzéséért. Különösen hátrányt szenvednek a kistelepüléseken működő szervezetek, hiszen minden ilyesmit a megyeszékhelyeken, esetleg Budapesten kell elint ézni. A pályázati rendszer túlbürokratizált, és az elmúlt évben e helyzet nagymértékű romlást mutatott. Néha a megkívánt pályázati dokumentáció elkészítése több ideig tart, mint a program lebonyolítása. Több civil szervezet panaszkodott, hogy szőrszálhasog ató álokokkal minduntalan visszadobják a benyújtott beszámolókat, illetve egyre gyakrabban fordul elő, hogy a beadott elszámolásukat elveszítik a pályázat kezelői, és a pályázóknak kell saját költségen pótolni azt. (11.20) Arra is érkezett panasz, hogy a k ulturális tárca Görgey miniszter úr dicstelen regnálása idején példátlan módon visszavont és visszavett olyan pályázati támogatásokat, amelyekkel kapcsolatban a teljesítési határidő kitolását engedélyezte. A nonprofit szervezetekre sokszor ugyanazok a köve telmények vonatkoznak, mint a nagy profittal dolgozó gazdálkodókra. Manapság pályázati pénzt már nem is kaphat az a szervezet, amelynek nincs bankszámlája, ugyanakkor ez éves szinten több tízezer forintos terhet jelent akkor is, ha az egyesületnek nincs is pénzforgalma. Lassan könyvelőt kénytelen foglalkoztatni az az egyesület is, amely soha nem szokott számlákat kiadni, esetleg nincs is készpénzforgalma. Az APEHvizsgálat esetén tortúra vár a szervezetek vezetőire, és arra kényszerítenek mindenkit, hogy ma ga is papírhalmokat gyártó bürokratává váljon. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a régiók mellett az országos szakmai civil szervezetek is delegálhassanak kuratóriumi tagot. Az Országgyűlés alkotmányban rögzített kontrollja is jobban érvényesülne, ha nem 2, hanem 4 kurátort delegálna. Természetesen aki közpénzt kap, annak szigorúan el is kell számolnia vele. Bár az összes kiskaput talán lehetetlen bezárni, mégis nem csak a névlegesen működő szervezeteket kell kizárni a pályázatokból. Ahogy beszélhetünk álegy házakról, amelyek csak pénzmosásra jöttek létre, ugyanúgy beszélhetünk áltársadalmiszervezetekről is. Sajnos, az Országgyűlés által elfogadott üvegzsebprogram sem oldja meg ezt a kérdést.
