Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
3407 nyilvánosságra a kormányzati civil stratégia első változatát, amelyet társadalmi és szakmai vitára bocsátott. Medgyessy Péter miniszterelnök 2002. szeptember 26án a Parlamentben megtartott “Függetlenség és partnerség - civil szervezetek ez európai Magyarországért” konferencián tájékoztatta közel 600 civil szervezet képviselőjét a kormányzati alapelvekről, és ekkor jelentette be konkrétan a nemzeti civil alap létrehozását. Azóta háromnegyed év telt el, és önök előtt itt van a t örvénytervezet. Lehet, hogy ezt gyorsabban is meg lehetett volna írni, néhány jó kodifikátor segítségével, de úgy gondolom, hogy akkor éppen az a folyamat, amiről az előbb beszéltem, nem érvényesült volna. A civilek nem szólhattak volna bele olyan mértékbe n ennek a törvénytervezetnek az alakításába, ahogyan ez így most megtörténhetett, ez pedig ellenkezik a kormányzat felfogásával. A nemzeti civil alapprogram első változata 2002. október 25én került fel az internetre, és azóta folyamatosan változott, ez jó l nyomon követhető, hiszen országos és helyi fórumokon vitatták meg a civil szervezetek és a civil társadalom szakértői, és tették hozzá véleményüket. 2002. október 28án létrejött a civil együttműködési program négy munkacsoportja, amelyek jogi, pénzügyi, kormánycivil és civilcivil kapcsolatok kérdéskörében folyamatosan mintegy háromszáz civil szervezettel működtek együtt és folytattak véleménycserét. A témát gondozó államtitkárságra több mint kétszáz konkrét, szövegszerű észrevétel érkezett. 2003. januá r 28án ismét országos fórumra került sor, majd folytatódott a kisebb közösségekben való egyeztetés. Ha valaki összehasonlítja a 2002. október 25i tervezetet a most a parlament elé beterjesztett törvényjavaslattal, akkor érzékelheti a változásokat. Külön köszönettel tartozom az Országgyűlés elnökének, aki a legvégső szakaszban 3 ezer civil szervezethez juttatta el véleményezésre a törvénytervezetet. A most beérkezett javaslatokat egyaránt hasznosíthatják a parlamenti vitákban és a törvényhez kapcsolódó vég rehajtási rendeletben is. Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő nemzeti civil alapprogramról szóló törvény rendeltetését és remélhetően nagyságrendjét tekintve korszakos jelentőségű a magyar civil társadalom életében. Önök előtt is ismert, hogy a magyar adózók 1996 óta ajánlhatják fel megfizetett személyi jövedelemadójuk 11 százalékát a civil szervezeteknek, illetve az egyházaknak. Én most csak az úgynevezett civil 1 százalékok adatairól szeretnék beszélni. Ha 2002ben minden adózó rendelkezett volna személyi jövedelemadója 1 százalékának felajánlásáról, akkor ez az összeg 11 milliárd forint lehetett volna. Ezzel szemben az adózók 34 százaléka 5,2 milliárd forintot ajánlott fel, így 5,8 milliárd forint bent maradt a költségvetés nagy kalapjában. A civil szektor régi igénye, hogy a fel nem ajánlott, úgynevezett bennmaradó vagy bennragadó 1 százalékok is a civil szervezetekhez jussanak el, illetve annak kiteljesedését szolgálják. Az összeg nagyságrendjének megítéléséhez azt kell tudni, hogy 2002ben a civil szekto r összbevételének körülbelül 30 százaléka, mintegy 200 milliárd forint származott költségvetési forrásokból. Ebben benne van az állami feladatvállaláshoz kötődő normatíva, a költségvetésben nevesített támogatások, a pályázaton elnyert összegek, a visszaigé nyelt áfa, az önkormányzati támogatások és a felajánlott 1 százalékok is. A kormányzat nem ezek helyett és nem ezek kiváltására, hanem ezen források mellé kívánja a direkt támogatások rendszerébe beépíteni a nemzeti civil alapprogramot. A korábbi tervezete k kifejezetten a fel nem ajánlott 1 százalékokat és más egyéb forrásokat nevesítettek bevételként. A kormány 2003. május 7i ülésén azonban egy új konstrukcióról döntött, és ez került a tisztelt Ház elé. A javaslat szerint az alapprogramba az adózók által felajánlott 1 százalékkal azonos összeg kerül. Ez egyaránt ösztönzi az adózókat a minél nagyobb arányú felajánlásra, és egyaránt ösztönzi a civil szervezeteket arra, hogy minél kreatívabb módszereket használjanak annak érdekében, hogy megszerezzék az 1 szá zalékot. Itt nagyon röviden szeretnék csak utalni arra, hogy az elmúlt évben vagy elmúlt években úgy érzékelem, hogy a civil társadalom nagyon sok olyan technikát és olyan tudást kezd el használni, amelyet korábban nem tett meg. Jó néhány olyan kampány vol t, amellyel ösztönzött, rávett más civil