Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
3406 hogy megteremti azt a feltételrendszert, amely leginkább megfelel a civil társadalom igénye inek, elvárásainak és aspirációinak. Tisztelt Ház! Az előbb említett célokat hivatott megvalósítani a kormányzat civil stratégiája, amelyet a kormány 2003. május 7i ülésén fogadott el, és amit rövid időn belül a parlament elé terjesztek, kérve, hogy ezt a magyar törvényhozás országgyűlési határozat formájában erősítse meg. E stratégia a kormányprogram azon fejezetéből indult ki, amely az autonóm civil társadalmat partnernek tekintő állam címet viseli. Ebben a címben két nagyon fontos olyan fogalom foglalta tik benne, amely a civil társadalom számára alapvetően fontos. Az autonómia az önállóságot és a függetlenséget jelenti, partneri viszony pedig csak egyenlő, egyenrangú felek között létezik. (9.40) Ebből adódóan a kormány elismeri a civil szerveződések jele ntőségét a társadalom demokratizálódásában, a polgári szabadságjogok megvalósításában és az autonóm személyiségek kiteljesedésében. Tiszteletben tartja a civil szervezetek függetlenségét és politikai semlegességét, valamint természetesnek tekinti, hogy a c ivil társadalom kontrollt gyakorolhat. Úgy tekint a civil szervezetekre, mint az Európai Unióhoz csatlakozás során a kultúrák, a közösségek és a polgárok csatlakozásának nagyon fontos színterére. Nélkülözhetetlennek tartja a civil szervezetek tevékenységét az önkéntesség, az öntevékenység, az önsegélyezés, a társadalmi szolidaritás és az esélyegyenlőség megteremtése területén. Mindehhez az állam dolga az, hogy megfelelő feltételrendszert biztosítson. Ezt úgy kívánja kialakí tani, hogy a civil szervezetek részeseivé váltak már az elmúlt időben - és egyre inkább azzá válnak - a jogalkotásnak, a források elosztásának, legitim képviselőik pedig ott vannak, részt vesznek a társadalmi párbeszéd intézményrendszerében. Mindemellett t iszteletben tartja és a civil társadalom belügyének tekinti a civil érdekképviseleti rendszer kialakítását. A kormányzat civil stratégiája természetesen nemcsak elveket tartalmaz, hanem konkrét intézkedéseket is. Ilyen többek között a civil szolgáltató kö zpontok, korábban a civil házak országos hálózatának megerősítése. Ezekre azért van nagyon szükség, mert az ország minden részére el kell hogy jusson az az információ, jogi tudás, pályáztatásokról szóló elérhetési lehetőségek, tanácsadás, könyvtári és közö sségi szolgáltatás, ami többnyire a fővárosban összpontosul. Nagyon fontos törekvésnek tartom azt, hogy minél szélesebb körben és minél inkább a szegény kistelepülésekhez is eljussanak ezek az információk, és működjenek ott is ilyen civil házak, civil szol gáltató központok. A fővárossal együttműködve létrehozzuk a budapesti civil szolgáltató központot, amelynek pályázatát a Nonprofit Információs és Oktató Központ, a NIOK alapítványa nyerte meg. 2002ben 36 millió, ebben az évben 150 millió forintot fordít e rre a programra a kormányzat illetékes szerve. Érdemes talán még megemlíteni azt, hogy az Igazságügyi Minisztérium felhívására több mint 300 civil szervezet jelentkezett be a civil jogszabályokat érintő változások véleményezésére és a jogszabályok előkészí tésének konkrét munkálataira. Magam is azt tapasztaltam korábbi munkám során az elmúlt évben, hogy a civilek nagyon komolyan veszik azt a szerepüket, hogy részt akarnak venni a jogszabályok alakításában, és akkor szeretnének még véleményt nyilvánítani, ami kor egy törvény normaszövege nem készült el. Én magam részese voltam olyan társadalmi vitáknak, illetve elindítottam olyan társadalmi vitákat az esélyegyenlőségről és az egyenlő bánásmódról szóló törvény kapcsán, amelyen a roma szervezetek, a női szervezet ek és a fogyatékosokat képviselők szervezetei vettek részt, és láttam azt a folyamatot, hogyan alakul át a törvény szövege, és úgy gondolom, ez nagyon lényeges folyamat. Azt hiszem, a közeljövőben ugyanezt a gyakorlatot kellene folytatni. A partneri viszon yról és együttműködésről beszéltem, és ez jellemezte mind a kormányzat civil stratégiája, mind a most beterjesztett nemzeti civil alapprogramról szóló törvény előkészítését. A 2002 májusában megalakult kormány az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizotts ágával együttműködve első alkalommal 2002. július 11én hívta párbeszédre több száz civil szervezet képviselőjét. Ez a folyamat szeptember 3án újabb fórumon folytatódott. A Miniszterelnöki Hivatal kormányzati informatikai és társadalmi kapcsolatok hivatal a 2002. szeptember 5én hozta
