Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SÁGI JÓZSEF (Fidesz):
3383 fölfelé, csö kken azon tanulók száma, aránya, akik nem tudják teljesíteni a követelményeket. Tehát megfontolásra ajánlanám ezt a gondolatot, ugyanakkor teljesen természetes dolog az, hogy ezáltal próbálnánk csökkenteni azt a stresszhatást, amelyet a bukás, a kudarc kiv ált a gyermekeknél. Hiszen én úgy gondolom, maximálisan egyetértek Gusztos Péterrel a tekintetben, hogy az a tanuló, aki ilyen kudarcélményen esik át, örök életére meg fogja ezt jegyezni. És az a tanuló, aki úgymond felkerült az óvodából az iskolába, azokk al a gyerekekkel, akikkel együtt voltak ovisok, és lemarad társaitól, ez egy életre meghatározza majd az ő gondolatvilágát, sorsát. Tehát gondoljuk meg ezt, ugyanakkor mindenképpen a szakma véleményét is figyelemmel kell kísérni. Köszönöm szépen. (TataiTó th András tapsol.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Sági József úr, a Fidesz képviselője. (1.00) SÁGI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! Ha meg is fogytunk már, de meg nem törtünk még, úgyhogy egy újabb témát kezdenék, én a nyel vi előkészítő évfolyamokkal kapcsolatos módosító javaslatokkal foglalkoznék, ezek a 7987. pontok az irományokban. Nagyon jónak tartottam már az általános vita során is, hogy ezt az évfolyamot bevezetni próbálja a törvény. Tehát azon kevés jó megoldás egyi kének tartottam, amit üdvözölni is lehetett. Azonban ez sem tökéletes, és próbáltunk ezen több módosító indítvánnyal javítani. Nekem személy szerint, az én számozásom talán kicsit más, nekem a 84es tetszik a legjobban, Pósán László képviselő úré, ez most a 82es vagy 86os önöknél, pluszmínusz kettő, amiben van egy olyan mondat, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam kizárólag akkor szervezhető meg, ha a nyelvi felkészítésre szánt időkeret legkevesebb 40 százalékában más szaktárgy oktatása zajlik adott idegen nyelven, majd a második mondat vége úgy hangzik, hogy a 9. évfolyamra szánt normatív támogatás kétszeresét biztosítja a központi költségvetés. No, emellett szeretnék érvelni. Azt senki nem vitatja, hogy a magyar tanulóknak és általában a magyar embereknek a nyelvi képessége, képesítése alacsony, összehasonlítva mondjuk, a külföldiekkel; a nyugati országokhoz képest mindenképpen az. Ezen valóban legjobban úgy lehet javítani, ha egy speciális évfolyamot szemelünk ki számukra, ez jó akár 9. vagy 13. évfolyamna k, mindegy, hogyan számozzuk ezt. A gond az, hogy mivel ez nem kötelező elvű, akkor nem kapják meg az önkormányzatok a fedezetet, és emiatt aztán meg sem tudják finanszírozni. Emiatt tehát az önkormányzatok, bármennyire is törvény kötelezi őket, nem fogják tudni ezt a képzési formát finanszírozni oktatási intézményekben. Később egyébként még több helyen előfordul, hogy hogyan próbáljuk ezt az évfolyamot megtámogatni. Nyilván ennek a költségvetésben kellene megteremteni a többi forrását, de kérem képviselőtá rsaimat, próbálják megérteni ennek a súlyát, hogy mennyire fontos, ezt önök is látják, ez nem vita közöttünk, ezért emellett próbáljanak önök is érvelni. Tehát mindenképpen jó ötlet. Nagyon röviden kívánnék szólni a 115ös módosító indítványról. Ez az, ami t Tóth Ferenc képviselőtársammal jegyzünk, amely a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekről szól. Mi ezt olyan módon próbálnánk javítani, talán csak egy stilisztikai módosítással, hogy szociálisan hátrányos helyzetű helyett kulturális vagy szociális hát ránnyal küzdő gyermekekről próbálnánk beszélni. Bizottsági ülésen ez úgy került szóba, hogy pedagógiai értelemben illő kettéválasztani a szociálisan hátrányos helyzetet kulturális és szocializációs hátrányos helyzetre. Ott meg is indokoltuk, hogy miért van erre szükség, sok példát is felsoroltunk, most erre nem kívánok több szót vesztegetni, de úgy gondolom, hogy a törvény száraz betűje szerint is érdemes különválasztani ezt a két fogalmat. Hosszabban viszont a 214223. pontokról kívánnék beszélni még. Ezek a már korábban is említett intézményfenntartói jogosítványokról szólnak, amelyek részben a működési feltételekről, részben a házirendről, részben pedig az egyetértési jogokról szólnak. Nos, én azt mondtam bizottsági
