Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - RÓZSA ENDRE (MSZP):
3382 amiket felsorolt, ha ezek az ő gyermekeivel történnének, és nagyon remélem, hogy Gusztos képviselő úr is majd sok gyermekkel megáldva, az ő családja másképp fogja nézni a pedagógustitoktartásra vo natkozó mostani javaslatot. Én ezt innen törölni javaslom, és azt javaslom, hogy szíveskedjenek elfogadni mindezt egy más formában a pedagóguskötelezettségeknél. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra köve tkezik Rózsa Endre úr, az MSZP képviselője. RÓZSA ENDRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaimmal az ajánláshoz több módosító javaslatot tettünk. A 126. ponthoz javasoljuk - és ehhez kérném az önök támogatását is , hogy hetente két alkalommal 45 percet biztosítsunk sportköri foglalkozásra. Ez a nem kötelező tanórai foglalkozások terhére menne. Bizonyára mindenki előtt ismert az, hogy rendkívül heves vita volt azzal kapcsolatban, hogy minél több olyan mozgással, s portolással kapcsolatos foglalkozás kerüljön be az anyagba, illetve a foglalkozások körébe, amellyel a gyerekek mozgásigényét, illetve az egészséggel kapcsolatos törvényszerű következményeit kiegészítjük. Tehát nagyon fontos lenne az, hogy a sportkör kerül jön be, és itt fontos az is, hogy a testnevelő tanárok vezetésével történjen ez. Így azért az a bizonyos heti öt testnevelésórára való törekvés, ha nem is valósul meg, de a három óra és plusz két óra sportkör mindenképpen ezt az igényt valójában kielégíthe ti. A 131. ponthoz javasoljuk azt, hogy az egyéni foglalkozásoknál a heti kötelező foglalkozási százalékot 10 százalékról 12 százalékra emeljük. Nyilván ez azért is van, hogy ezzel a pedagógusok a hátrányos helyzetű tanulókkal tudjanak többet foglalkozni, illetve a tehetség kibontakoztatására is több időt tudjanak fordítani. Ugyanakkor nyilván azt is el kell mondani, hogy itt csökken az óraszám, ez bizonyos jellegű kompenzálást is lehetővé tenne. Bár két képviselőtársam már távozott, Jauernik, illetve Farka s képviselőtársaim, itt is szeretném elmondani azt, hogy a 108. ponttal kapcsolatban megfontolásra ajánlom az ő javaslatukat. Ez alatt értem azt, hogy a gyermek, a tanuló értékelésére szülői kérésre az otthonában kerüljön sor, ez mindenképpen fontos javasl at. Adódhatnak tényleg olyan helyzetek, amikor nem kíván elmenni a tanító néni, a tanár esetleg olyan családi környezetbe, ami nem biztos, hogy számára kedvező. Ugyancsak egyetértenék azzal a felvetéssel, amelyet két korábban említett képviselőtársam tett, az a 154. pontban található. Megfontolásra ajánlom, hogy az első, illetve a második évfolyamban legyene csak buktatás. Nagyon fontos dolog ez azért, mivel tényleg több olyan pedagógusközösségből kaptunk információt, amelyek hajlanának erre. Ezt alátámasz taná tényleg az a gondolat is, hogy az első két évfolyam szakasza lehet, hogy ilyen tekintetben még szakmailag is ezt jól alátámasztaná. Fontos dolog az is, hogy ezáltal a harmadik évfolyamra való átcsúszás… - azok a tanulók, akik esetleg nem tudnak úgy te ljesíteni, ezáltal nemcsak saját számukra lenne jobb a haladási ütem, hanem vélhetően nem is akadályoznák az osztályban jobb haladási ütemmel rendelkező tanulókat. Ugyanakkor mindenképpen a tények azt mondatják velem, hogy a bukással kapcsolatos számadatok nem olyan tömegesek, nem olyan markánsak, hogy ez rendkívül meghatározó lenne a magyar oktatási rendszerben. Teljesen természetes, hogy ezzel nem azt mondom, hogy annak az egy gyermeknek, annak a családnak nem probléma, nem tragédia, de mindenesetre a tén yek azt mutatják, hogy a 20022003as tanévben a statisztikák alapján az elsőnegyedik évfolyamba 463 ezer tanuló iratkozott be, és közülük, akik beiratkoztak évismétlésre, 9600 fő, ami azt jelenti, hogy ez 2,2 százalék. Ha évfolyamok alapján vizsgáljuk ez t az adatot, akkor az első évfolyamban az évismétlők százalékos aránya 4,1 százalék, a második évfolyamban 1,9 százalék, a harmadik, illetve a negyedik évfolyamban egyaránt 1,3 százalék. Ezek a számadatok valójában azt mutatják, ahogy haladunk
