Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
3356 hozzá - ezt a módosító javaslatot a kormánypárti képviselők is hajlamosak lettek volna elfogadni, hogy ilyen módon a Ptk.ra visszautalás, majd pedig a helyi szmszre való visszautalás legyen benne. Aztán egykét ügyes érv miatt mégsem támogatták a módosító indítványomat. Én mégis amellett érvelnék, hogy képviselőtársaim fogadják meg ezt a módosító indítványi szándékunkat, hiszen jogtiszta helyzetet csak ez teremtene. Képzeljék el azt a szituációt, amikor az őrzésre rendelt intézmény, amelynek a t anulója valami nagyon szépet és értékeset előállított, de nem tudja igazából, hogy mekkora érték ez a tárgy, nem tudja kellően pontosan őrizni ezt a tárgyat. Mert ha egy 16 éves gyerek előállít egy festményt, miért tudná, hogy ennek a festménynek az értéke 20 év múlva, mondjuk, horribilis értékű lesz? Az iskola ezt nem tudja őrizni, viszont az őrzése a Ptk. szerint van szabályozva, tehát a Ptk. szabályai szerint kell ezt az iskolának megőrizni. Ha esetleg nem őrzi meg, akkor az iskolát megbüntetik. De amenn yiben ez a paragrafus életbe lépne, abban a pillanatban nem lenne lehetőség arra, hogy az intézményt felelősségre vonnák, mert itt a Ptk. nincs nevesítve, illetve egyetlenegy pontban benne van a Ptk., ez pedig a 196. és 197. §, de az meg pont nem erre a ré szre utal. Tehát a szerződés sem jogilag pontosan meghatározott. Ez az oka egésznek, hogy azt javasoljuk, ezt inkább vegyük ki a törvény szövegéből, mert később kínosan kell magyarázkodni néhány oktatási intézménynek, hogy mi is az igazi értéke ennek a biz onyos tárgynak. Gondolom, ez egy érdekes jogi probléma, és valószínűleg nem tanároknak, jogászoknak kellene erről vitatkozni, csak gondolom, hogy nem árt, ha elkerüljük a kényes szituációkat most előre. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra kö vetkezik Révész Máriusz úr, a Fidesz képviselője. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A 42., 50., 52., 58., 59., 64. és 74. sorszámú módosító javaslatokhoz szeretnék hozzászólni. A 42. pontban lévő módosító javaslatot már Pánczél képvis előtársam érintette. Hadd hívjam föl én is a figyelmet, hogy ez a módosító javaslat tipikusan a régi idők értelmetlenségeit idézi, és azt kell mondjam, hogy szocialista képviselőtársaim elfogadják ezt a mondatot, azt még csak rendjén valónak tartom, de hog y egy liberális képviselő, mondjuk, Gusztos Péter mit szól ehhez a módosító javaslathoz, illetve ehhez a törvénytervezethez, arra nagyonnagyon kíváncsi vagyok. A tanuló kötelessége, hogy közreműködjön a közösségi élet szervezésével összefüggő feladatok el látásában. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez tipikusan az a mondat, aminek az égvilágon semmi értelme nincs, törvénybe ilyen mondatot rögzíteni értelme nincs. Teljesen értetlenül állok az előtt, hogy ezt a módosító javaslatot, ami csak egy nyilvánvaló értelmet lenséget kíván kihúzni a törvényből, miért nem fogadta el a kormánypárti többség. Azt kell mondjam, hogy az ilyenfajta megfogalmazások egyébként a törvényességbe vetett hitet ássák alá, mert mindenki látja, hogy egyszerűen ez egy teljesíthetetlen, következ mény nélküli, teljesen értelmetlen felvetés, mert nyilvánvaló, mindannyian, önök is és mi is tudjuk, hogy nem lesz annak semmilyen következménye, ha valamely tanuló nem teljesíti a kötelességét a közösségi élet szervezésével összefüggő feladatainak ellátás ában. Éppen ezért még egyszer javasolnám, hogy ezt a javaslatot, illetve ezt a pontot fogadja el a tisztelt Ház. A törvény lényegét nem érinti, csak egy teljesen értelmetlen pontot veszünk ki. Az 50. pontban Lezsák Sándor képviselőtársam módosító javaslata megnyerte a bizottság tetszését is, illetve a jobboldali részének a tetszését. Mellette is szóltak egyébként többen a kormánypártiak közül is, ám végül a szavazás során mégsem fogadták el ezt a módosító javaslatot. Miről is van szó ebben a pontban, tiszte lt képviselőtársaim? Azt mondja a pont, hogy a tanárt a feladatai ellátása közben úgy kell tekinteni büntetőjogi védelem szempontjából, mintha közfeladatot
