Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
3332 Hogy rátérjek a részletes vitára is, én az első vitaszakasznak öt pontjához szeretnék véleményt fűzni, a 2125. módosító indítványokhoz, amelyek a Pánczél képv iselő úr által korábban már elmondott kerettantervi szabályozást érintették. Hogy egy kis történelemről is szó essen: a Nemzeti alaptanterv története nagyjából egyidős a rendszerváltozás történetével, tán még egy kicsit korábbra is visszanyúlik ennek a tör ténete, de az tény, hogy amikor az önök kormányzása alatt a NATot bevezették, 1996tól, és '97től aztán folyamatosan alkalmazták, már vitákat generált a pedagógustársadalomban, hogy ez jó lesze vagy sem. És aztán amikor 1999ben a polgári kormány idősza ka alatt a kerettantervi szabályozást életbe léptettük, ennek általában pozitív visszajelzése jött. Ezzel szemben önök ezeket a pozitív visszajelzéseket nem vették észre, sőt a törvénymódosításban, amit előttünk láttunk, ezeket megpróbálták visszanyesni, m égpedig olyanképpen, hogy az eddigi meghatározások helyett ajánlásokat tartalmaznak csupán a jogszabályi fordulatok, vagy a teljesítés helyett végrehajtást. Ezzel általában megpróbálják nyelvtani értelemben is legyengíteni a kerettanterveket, a kerettanter vi szabályozást, de igazából az egésznek a lényege abban van, hogy mindent szabadjára engedve, ultraliberális módon az iskolákra próbál meg rábízni. Nem vonom kétségbe azt, hogy a Nemzeti alaptanterv nagyon hasznos és fontos szabályozás, de ha megint csak ez szabályozza az ország összes iskolájának, oktatási intézményének működését, az előbbutóbb elbeszélést jelent egymás mellett, el fognak beszélni, el fognak menni egymás mellett ezek az intézmények, sajnos, az átjárhatóság nem lesz biztosítható közöttük. Azáltal, hogy önök kiveszik a kerettantervek pontos szabályozását, újból félre fog csúszni a rendszer. Mi erre próbáltunk javaslatot tenni a 21., 22., 23., 24. és 25. javaslatban. Az önök válasza erre az volt, hogy ez fölösleges, ezt nem kell megtenni, hi szen a NAT ezt már megteszi. Amikor érvelni próbáltunk, hogy a NAT csak egy nagy ernyőt borít az egész szervezetre, akkor azt mondták - ha jól emlékszem, éppen Szabó képviselő úr mondta a bizottságban , hogy fölösleges ezt jobban szabályozni, mert ez viss zavezet bennünket a szocializmus éveibe - valami ilyesmi fordulatot mondott a képviselő úr, nem emlékszem már rá pontosan. Summa summarum, a kerettantervi szabályozás végső soron - megítélésünk szerint - a gyengék és leszakadók érdekében tett legfontosabb lépés, ezt az önök szegénységpárti kormánya egyébként nyugodtan el is ismerhetné. Mi megpróbáltunk az önök fejével is gondolkodni, amikor ilyen javaslatokat fogalmaztunk meg, és sajnáljuk, én személy szerint is sajnálom, hogy pont ezt nem tudták önök megtá mogatni. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak, Fidesz. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Örülök, hogy Szabó Zoltán képviselő úr elő bbi hozzászólásában elismerte - és ez az oktatási bizottsági ülésen is így történt , hogy annak a szakaszolásnak, ami a törvénytervezetben szerepel, az égvilágon semmiféle szakmai tartalma nincs, mert a kezdő szakasz lehetne a bevezető után, a bevezető is lehetne a kezdő után is. És tulajdonképpen valóban így volt: az oktatási bizottsági ülésen senki egyetlen értelmes, értelmezhető szakmai érvre nem vállalkozott abban az ügyben, hogy ez a szakaszolás miért pont úgy van megfogalmazva, ahogy - ezért is tűnik értelmesnek az a javaslat, amit a 13. pontban megfogalmaztunk. Azonban, tisztelt képviselőtársaim, az már egészen hihetetlen volt számomra, hogy szintén Szabó Zoltán itt, a parlament előtt is megfogalmazta, hogy a törvénynek a lényege, a lelke az, hogy öt ödikhatodik osztályban a csak tanítói végzettséggel rendelkezők, illetve tanárok csak azon feltétellel taníthatnak az óraszámok 2540 százalékában, ha egy bizonyos átképzésen, továbbképzésen részt vesznek. Ha ez a lelke a dolognak, akkor szerintem ezért t örvényt módosítani nem volt értelmes, ugyanis ez nem fogja megoldani azokat a problémákat, amelyeket Szabó Zoltán képviselő úr említett. Ha az
