Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
3330 A 17. pontot is sok vita érte. Itt a törvényjavaslat arról szól, hogy az iskolai nevelésoktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyagai és követelményei folyamatosan egymásra épülnek. Ezzel a szöveggel nincs is semmi baj. A probléma a mö götte lévő szándékkal van. A probléma a törvény indoklásában rejlik, ahol leírták azt, hogy mostantól kezdve nem kell mindent kétszer megtanulni. Ez bizonyos tantárgyakra igaz lehet, bizonyos tantárgyaknál pedig - úgy gondoljuk - nem alkalmazható. Persze, logikus a lépés, mert ha elfogadásra kerül az alapozó szakasz megnyújtása, időzavarba kerül a magyar közoktatás, tehát valóban nem lehet bizonyos tantárgyaknál bizonyos témakörökre, bizonyos időszakokra még egyszer visszatérni. A bizottsági vitában is több ször elmondtuk, hogy ma is vannak olyan tantárgyak, amelyek lineáris szerkezetűek, ilyen például az idegen nyelv oktatása vagy a matematika, ahol nem kell mindig visszatérni az alapokhoz. Viszont vannak olyan tantárgyak, mint például az irodalom vagy a tör ténelem, ahol életkornak megfelelően bizony egyes történelmi időszakokat vagy irodalmi korszakokat az életkornak megfelelően újra elő kell venni. Ha a linearitás ilyen módon értelmezhető a törvénymódosítás eme paragrafusa mögött, akkor mi ezt nem tudjuk el fogadni. Az ajánlás 20. pontjában javasoltuk kivenni a kerettantervi ajánlás címszó alól azt, hogy a kerettanterv foglalkozzon az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel. Fontos feladatok ezek, de miért pont csak ezek? Lehet ne a sort szinte a végtelenségig bővíteni, vagy akár ezeket ki is lehetne hagyni. Ez így, ebben az állapotban nem más, mint a törvény szétírása. Az ajánlás 21. pontjában szintén törlést javasoltunk, mégpedig annak elhagyását, hogy a nemzeti alaptanterv vég rehajtását az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek segítik. Két dolog indokolja: egyrészt 2003tól nem lesz olyan NAT, amely szabályozó erővel bír; többszörösen elfogadhatatlan ez a módosítás, ennek az életbe léptetése, mert bár tulajdonképpen ö nök sokat bírálták a kerettantervet azzal, hogy központi tanterv és utasítás fog életbe lépni, de vajon ez micsoda, hogy az oktatási miniszter által kiadott kerettanterveket lehet igénybe venni, ha az intézmények nem hajlandók hét éven belül most már harma dszor is új helyi pedagógiai programot és helyi tantervet elkészíteni. Az ajánlás 24. és 25. pontjában leadott módosító javaslataink is egyrészt a kerettanterv megtartását ajánlják. Az önök által benyújtott rész helyébe javasoljuk azt, hogy mit tartalmaz a nemzeti alaptanterv, és mit kell hogy tartalmazzon a kerettanterv. A kerettantervnek önök most ezzel a törvényjavaslattal azt az esélyt sem adták meg, hogy végigérjen a rendszeren, és hogy megnézhessük az eredményét. Úgy gondoljuk, hogy a kerettanterv köt elezőségének fenntartása indokolt, mert - még egyszer szeretném elmondani - a NAT jelenlegi formájában nem alkalmas a kerettanterv kiváltására, különösen azért, mert az egyes iskolatípusokra nem ad külön szabályozást. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsor aiból.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megadom a szót két percben Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Ahogyan Pánczél képviselő úr is mondta, a bizottsági ülésen tulajdonképpen kormánypárti képvisel ők is, vagy közülük néhányan azt mondták, ezeket a szakaszokat pont így és ne másképpen nevezzük el, vagy hogy egyáltalán elnevezzük valahogy, ennek olyan különösebben sok értelme nincs, túl azon, hogy ettől kezdve könnyebben lehet rájuk hivatkozni. Ez a t örvények fogalmazása és kodifikációja során nem szokatlan, tehát az, hogy azt mondja, a továbbiakban így hivatkozom valamire, amit egyébként csak bonyolultabban lehetne meghatározni. De ha a közoktatási törvény módosítása vagy annak egyik alapkérdése körül békét lehetne teremteni azzal, hogy a szakaszolásnak ezt a fajta elnevezését töröljük a törvényből, bizony isten készen lennénk vele.
