Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
3317 Nagyon sokszor elmondtuk már ezeket a válaszokat, jó volna, ha ezt figyelembe vennék. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Nem fogynak a kétperces hozzászólások, most is négyen vannak. Gusztos Péternek adom meg a szót, SZDSZ. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy szóba került például a jogi kari példa Pósán képviselőtársam szavaiban. A jogi kari magyarnyelv- és irodalomteszt az elmúlt, mondjuk, nyolctíz évre visszamenőleg a 100 pontból körülbelül 303540 pontban tartalmazott olyan feladatokat, amely ekkel a középiskolai irodalom- és nyelvtanórán a diákok nem találkoztak. Találkozhattak vele akkor, ha volt pénzük kifizetni egy felvételielőkészítő tanfolyamot, amit egyeseknek volt pénzük kifizetni, másoknak nem volt. (20.00) Minden bizonnyal az az esél yegyenlőséget nem növeli, ha, mondjuk, a jogi kari irodalomfelvételi teszt egyharmada vagy 40 százaléka a középiskolában nem megszerezhető tudásra kérdez rá. A másik pedig: működike az, hogy ez az emelt szintű érettségi arra fogja ösztönözni a középiskolá kat, hogy a lehető legjobb érettségivel küldjék ki a diákokat a soraikból? Mi a helyzet most? 6060 pont a középiskolában és az egyetemi felvételin. Az egyetemi felvételiről azt gondoljuk, az nehezebb. Ha valamikor érdekelt a középiskola abban, hogy a lehe tő legjobb eredménnyel bocsássa ki a diákot, hogy egy jó induló pozícióba kerüljön, akkor ez most van. Ezzel együtt azt gondolom, a középiskolai tanárokra rá lehet bízni ezt az értékelést. Most sem az a helyzet, hogy mindenki ötös érettségivel és a harmadi knegyedik év végén ötös érdemjegyekkel kerül ki, pusztán azért, mert a szaktanár tudja, hogy az a diák azokból a tárgyakból fog felvételizni. Tehát ha igaz lenne ez a logika, amit Pósán képviselőtársam mondott, akkor igazából a mostani rendszerben lenne i gaz, de hála istennek, egyikben sem igaz, és itt nem lesz változás a törvény módosítása után. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Pósán László következik két percben, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen. Ha a mostani rendsz erben durván azt mondjuk, 5050 százalék a hozott pontok és a felvételin szerezhető pontok száma, akkor a törvénymódosítás következtében meg az lesz, hogy 100 százalék a középiskolai pont, ilyen egyszerű a képlet, el lehet dönteni, melyik jobb vagy melyik rosszabb. Ezen azért el lehet meditálni. Én továbbra is azt gondolom, ha a mostani közös írásbeli érettségi analógiájára képzeljük el a rendszert, akkor az működőképessé tehető. Ellenben van egy kérdés, amelyre továbbra sincs megnyugtató válasz. Mi történi k azokkal - és erre nem kaptunk választ a kormány részéről sem , akik korábban érettségiztek, akik nem most, az új törvényi szabályozás előírásait figyelembe véve tudnak dönteni, hanem akik két éve, öt éve, tíz éve, húsz éve, ne adj' isten, még korábban é rettségiztek, hiszen a másik fontos oktatáspolitikai elv, amit útonútfélen hallunk, ez az élethosszig tartó tanulás. Akkor tessék nekem azt megmondani, ezekkel mi történik akkor, amikor teljesen más követelményrendszerek voltak, sok esetben nem összemérhe tőek? Márpedig ha megnézzük az egyetemre, főiskolára jelentkezés statisztikai összetételét, akkor azt látjuk, hogy egy adott évben nagyon sok olyan felvételiző van, akik bizony nem akkor szerezték meg az érettségi bizonyítványukat, hanem korábban, vagy más oddiplomát akarnak szerezni, és lehet tovább sorolni a dolgot.
