Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szájer József): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
3316 Köszönöm. ELNÖK (dr. S zájer József) : Köszönöm. Szintén két percben megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Ennek a kérdésnek a taglalásával óhatatlanul átcsúszunk a közoktatási törvény területére, tekintettel arra, hogy az érettségivel kapcsolatos előírásokat próbáljuk valahogyan itt a felsőoktatási törvény vitájában meghatározni. De mégiscsak arról van szó, hogy ha biztosítható, és feltételezéseink szerint biztosítható, hogy egy emelt szintű érettségi többékevésbé egységes sztenderdek szerint tétessék le az egész országban, akkor kizárólag annak az érettségi szabályzatot előíró miniszteri rendeletnek a kérdése, hogy ugyanezt az egységes sztenderdet a középszintű érettségik esetében is alkalmazza. Ez semmivel nem ter emt több bizonytalanságot. Nézzük azt a példát, amit Pósán képviselő úr mondott! Tegyük fel, hogy előírjuk az emelt szintű érettségit. Ebben az esetben a most lasszóval fogott - nem tudom, azt hiszem, kohómérnököt mondott a képviselő úr - kohómérnököt ugya n honnan fogják előkotorni? Lehet, hogy megszűnik a kohómérnökképzés, és ez a magyar gazdaság szempontjából nem biztos, hogy rossz lenne, de most tegyük talán zárójelbe ezt a gondolatot, mert tegyük fel, hogy van szükség kohómérnökre. Ha van szükség kohómé rnökre, és azt évek óta lasszóval fogják, ahogy ön mondja, akkor tessék nekem megmondani, hogy ha előírjuk az emelt szintű érettségit, akkor honnan a bánatból lesz kohómérnök. Megfordítva: ha ön azt mondja, hogy a kurrens, tízszeres túljelentkezéssel küszk ödő szakokra jelentkezik ezer fő, aki kitűnő érettségivel rendelkezik, hogyan fogjuk ebből kiválasztani a százat, aki államilag finanszírozott képzésbe juthat - ha az emelt szintű érettségiből 104en jelentkeznek kitűnő eredménnyel, akkor ebből hogyan fogj uk kiválasztani azt a százat? Pusztán arról van szó, Lezsák képviselőtársam, hogy a problémák lehet, hogy igazak, amiket önök mondanak, de ha eltöröljük a középszintű érettségivel való felvétel lehetőségét, semmivel nem jutunk közelebb a probléma megoldásá hoz. Köszönöm. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. TataiTóth András képviselő úrnak adom meg a szót két percben, MSZP. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban igaza van Szabó Zoltán képviselő úrnak, hogy itt a közoktatás é s a felsőoktatás határterületére értünk. A középiskola oldaláról lehet erre a kérdésre, Lezsák képviselő úr és Pósán képviselő úr kérdéseire válaszolni. Ugyanis le kell szögezni, hogy a középiskolának nem az a célja, hogy a felvételi vizsgára felkészítse a fiatalokat, hanem a középiskolának az a célja, az a feladata a továbbtanulást illetően, hogy magára a továbbtanulásra készítse fel a fiatalokat. Tehát lehetetlen állapot a középiskolában, hogy ahány felsőoktatási intézmény, annyiféle elvárás áll a gyereke k előtt az érettségin. Példák sokaságát tudom mondani. Az érettségizett diákok közül, akik visszajöttek, elmondták kéthárom év egyetemi tanulmány után, hogy miután felkészítettük őket az adott egyetemnek arra a felvételi vizsgájára, amit az egyetem megkív ánt, és ők ezt teljesítették, fel is vették őket, és kéthárom évig gyakorlatilag unatkoztak az egyetemen, mert nagyon sok egyetem a felvételi követelményével akarja a saját feladatát megoldani. Nagyon helyesnek tartom, hogy itt húzzuk meg a határt. Túlter helésről beszéltünk, a gyerekek agyonhajszoltságáról beszéltünk. Lehet pozitív ösztönzőket beépíteni; ha egy egyetemre sok a jelentkező, ma is teszik, hogy pluszpontokat adnak a nyelvvizsgáért, ma is teszik, hogy pluszpontokat adnak különböző versenyteljes ítményekért. Ezekkel élve majd különbséget fog tudni tenni az a néhány egyetem, ahova tömeges a túljelentkezés, hogy a legalkalmasabbakat válassza ki, hiszen nem korlátlan a befogadóképessége.
