Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 13 (72. szám) - Az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DEMETER ERVIN (Fidesz):
3206 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája . Az előterjesztést H/3814. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig H/3814/7. számon kapták kézh ez. Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a benyújtott módosító javaslatokat összevontan, egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. (19.20) Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte ezzel. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványt elfogadta. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 13. pontjai alapján. Tájékoztatom önöket, hogy a részletes vitában a képviselői felszólalási időkeret 10 perc. Felhívom figyelmüket, hogy a Házszabály érte lmében a részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután előre írásban senki nem jelentkezett, megadom a szót Deme ter Ervin képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. DEMETER ERVIN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Három jól körülhatárolható feladat van az iraki úgymond rendezés kapcsán: újjáépítési feladatok, humanitárius f eladatok és katonai feladatok vannak, béketeremtés, fenntartás, ez egy képlékenyebb terület. Az előttünk levő határozati javaslatok közül az első ponthoz érkezett módosító javaslatról, illetve egy kapcsolódó módosító javaslatról szeretnék néhány szót mond ani, ami tulajdonképpen a magyar szerepvállalást próbálja körülírni ebben a kérdéskörben, hiszen a határozat 2. pontjában felvetett problémát az Országgyűlés egy héttel ezelőtt megoldotta, a harmadik rész pedig a kormány végrehajtási feladataira ad felhata lmazást, ami alapvetően technikai jellegű. Milyen szerepet is vállaljon Magyarország az iraki rendezésben? Ahhoz, hogy erre a kérdésre egyértelmű és érthető választ tudjunk adni, szükséges egy rövid előzmény felvillantása, az idő rövidsége miatt igazán csa k távirati stílusban. Tehát az előzményekről: Az iraki rezsim potenciális veszélyt jelent a demokratikus világra, ez a felismerés tudatosodott a kilencvenes évek elején Kuvait megtámadásakor. Ezért a nemzetközi közösség, az ENSZ Biztonsági Tanácsa Irak tám adó katonai erejének a korlátozásáról döntött, valamint szigorú ellenőrzési eljárást kezdeményezett vegyi és tömegpusztító fegyvereinek a feltárására, illetve a felszámolására. Ez a folyamat hosszú idő alatt sem vezetett megnyugtató eredményre, illetve a l egnagyobb jóindulattal mondhatjuk csak azt, hogy igen minimális és részleges eredményre vezetett. Ekkor ez év elején az Amerikai Egyesült Államok úgy döntött, hogy katonai erővel számolja fel az iraki rezsim vélt vagy valós tömegpusztító eszközeit és magán ak Szaddám Huszeinnek a rendszerét is, mert úgy ítélte meg, hogy veszélyt jelent a demokratikus világra. Ekkor körvonalazódott két álláspont, és ekkor tértek el a vélemények egymástól. Ha röviden kell összegeznem, akkor azt mondom, hogy az egyik vélemény a zt mondta, hogy most azonnal katonai beavatkozás szükséges, tehát katonai hadműveletek szükségesek. Ezt az álláspontot az Egyesült Államok képviselte elsődlegesen, hasonlóan vélekedett NagyBritannia is. Volt egy másik nagyon markáns álláspont, ami azt áll ította - és mi magunk ezt osztjuk , hogy még nem merültek ki a békés rendezés eszközei, és a katonai beavatkozás csak nemzetközi felhatalmazás alapján, itt nyilvánvalóan az ENSZ Biztonsági Tanácsa jön elsődlegesen szóba, történjen. Erre azért van szükség, mert ha azt mondjuk, hogy a demokratikus világot fenyegeti és veszélyezteti Irak a tömegpusztító fegyvereivel, akkor erre a megoldást és ennek a problémának a
