Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
311 társasági törvény jelenleg hatályos rendelkezéseivel, és korlátozza a felügyelőbizottsági tagok önálló, szabad dönt ését az elnök kijelölésében. Két megoldás lehetséges: vagy el kell hagyni ezt a szabályt, és így kiküszöbölni a társasági törvénnyel ellentétes rendelkezést, vagy a törvényjavaslattal szemben az Állami Számvevőszéknek nem javaslattételi joga kell hogy legy en, hanem az ÁSZ jelölje ki a felügyelőbizottság elnökét. Ebben az esetben persze a társasági törvényt megfelelően módosítani kell. Még egy törvénymódosításhoz szeretnék észrevételt tenni, ez pedig a munka törvénykönyvének módosítása. A munkavállalók titok tartási kötelezettségének szabályozása, részletezése helyes, hogy belekerül a munka törvénykönyvébe, ezzel egyetértünk, hiányoljuk viszont az időtartam meghatározását. A jelenlegi tervezet nem mondja meg, hogy milyen időtartamra vonatkozzon a titoktartási kötelezettség. A munkaadók kiköthetik, hogy hány évig köteles a munkavállalójuk megőrizni az üzleti titkot, de célszerű lenne rögzíteni egy minimális időpontot, például a munkaviszony fennállása alatti időtartamra adni ezt a titoktartást, vagy azt követően bizonyos évig, amit a törvényben rögzíteni kellene. Így, ebben a formában, időtartam nélkül azonban ez a szabály nem fog érvényesülni, vagy legalábbis önkényes jogértelmezéshez vezethet. Tisztelt Ház! Még egy dologról szeretnék beszélni, ami szerencsére e gy bizottsági beszámolóban már említésre került, mégpedig, ha jól emlékszem, a költségvetési bizottság említette, hogy a törvény elfogadása esetén az Állami Számvevőszékre újabb, megnövekedett feladatok fognak hárulni. Ez természetszerű a törvény logikájáb ól következően, de az Állami Számvevőszéknek ehhez a megfelelő költségvetési forrást is biztosítani kell, mégpedig nem is kis pénzről van szó. Ha az Állami Számvevőszék ilyen jelentős ellenőrzési feladatokat fog ellátni, akkor ahhoz valószínűleg létszámbőv ítésre lesz szüksége, akár dologi kiadásai is nőhetnek. Ezért javasoljuk, hogy a költségvetésből, akár a folyamatban lévő költségvetésből, annak tartalékalapja terhére biztosítsa a kormány az Állami Számvevőszék többletköltségeit, természetesen a következő évben pedig már jelenjen meg a költségvetésben ez a pluszkiadás. Mindezeket összefoglalva, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim, úgy ítéljük meg, hogy a törvény indokai, céljai helyesek, a törvény egy lépést jelent a közélet tisztaságának irányába, a k özpénzek felhasználásának átláthatóbbá tételéhez. (11.10) Természetesen a végrehajtásában, a törvény gyakorlati életben való működésében rejlik az a kulcs, amit most még egyelőre nem tudunk megjósolni: hogyan fogja tudni ez a törvény a közélet tisztaságát szolgálni? Ebben a tekintetben ugyan vannak fenntartásaink, de mindenképpen a tisztelt Háznak elfogadásra javasoljuk a módosító javaslatok mellett az elénk került törvénytervezetet. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Szájer József) : Megadom a szót K uncze Gábor képviselő úrnak, az SZDSZ képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. KUNCZE GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Reményeink szerint nagy jelentőségű törvényjavaslatról tá rgyal most az Országgyűlés, és nagyon jó lenne, ha a parlamenti pártok meglehetősen nagy egyetértés mellett fogadnák el ezt a törvényt; ahogy látom, természetesen módosító indítványok benyújtása és egyeztetése után. Ezért is fontos persze, hogy ha egy ilye n horderejű törvényt tárgyalunk, akkor valóban legyen egyeztetés a parlamenti pártok között. De a helyzet az, tisztelt képviselőtársaim, szemben az eddig a Fidesz részéről megszólalókkal, hogy ezek az egyeztetési tárgyalások, illetve az egyeztetési kísérle tek megtörténtek.
