Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3047 jogi személyre egyaránt. Ezzel összefüggésben a kézbesítési megbízotti jogintézmény tartalma ettől fogva nem meghatalmazási, hanem megbízási jogviszonnyá válik. Összefoglalva: részben az élet által túlhaladott szabályokat módosítja ez a törvénycsomag, részben e gy konszolidáltabb gazdasági szint elérésében új szabályokat tesz lehetővé; részben pedig EUharmonizációs lépéseket valósít meg, nagyobb szabadságot, lehetőséget biztosít a magyar vállalkozásoknak a kiteljesedő európai gazdasági versenyben. Nem is volt na gy vita: a bizottság egyhangú igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül ajánlja az Országgyűlésnek elfogadásra a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztel t Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti 15 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem lesz lehetőség. Elsőként megadom a szót Kovács László képviselő úrnak, aki az MSZPképviselőcsoport véleményét ismerteti. DR. KOVÁCS LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Röviden és velősen fogalmazva legyen szabad azzal kezdenem, hogy az MSZP parlamenti frakciója messzeme nően támogatja és elfogadásra ajánlja ezt a törvényjavaslatot. Rendkívül magas színvonalú és jó törvényjavaslattal állunk szemben; ezt hadd támasszam alá egy kis jogtörténeti bevezetővel. Talán mindannyian emlékszünk az - idézőjelbe tett - első társasági t örvényre, az 1988. évi VI. törvényre, amely közel egy évtizedig szolgálta a magyar jogrendszert, megalapozva és lehetővé téve a gazdasági rendszerváltozást, megteremtve annak a piacgazdálkodásnak a feltételrendszerét, amit mind a mai napig módunkban áll gy akorolni és cselekvőleg támogatni. Ezt követte az 1997. évi CXLIV. törvény, amely a társasági törvény átfogó reformját jelentette. Anélkül, hogy tudtuk volna, mikor következik be Magyarország európai uniós csatlakozása, a jogalkotó már ennek a törvénynek a megalkotásakor szemmel kísérte azokat az uniós irányelveket, amelyek javarészt már akkor, abban a törvényben visszaköszöntek. Aki részleteiben ismeri a törvényt, biztosan emlékszik rá, hogy a törvény záró rendelkezéseit követően fel vannak sorolva azok az európai gazdasági közösségi irányelvek, amelyek már akkor, a törvény megalkotásakor felhívták a jogalkotó figyelmét a követendő jogalkotási technikára. Ebből következik, hogy ez a törvényjavaslat, ahogy erre az államtitkár úr is utalt, és ahogy a törvény indokolása is kitér rá, egy finomhangolása a törvénynek: a társasági törvénynek csak azokat a szabályait kell jelen esetben megváltoztatni, finomítani, amelyek óhatatlanul szükségesek Magyarország európai uniós csatlakozásához. Az előttem szólók is tö bb esetben érintették az európai gazdasági egyesülés jogintézményét mint új jogintézményt - erre legyen szabad részemről is a figyelmet kellő súllyal felhívni. Valóban egy olyan közösségi jogalkotási termékkel, ha szabad így fogalmaznunk, állunk szemben, a melynek a magyar jogrendszerbe történő beillesztése, adaptálása meglehetősen kis terjedelmű jogalkotást követel meg, pontosan azért, mert a vonatkozó uniós rendelet ezt kellőképpen szabályozza. Nagyon fontosnak tartom ennek a jogintézménynek a bevezetését, ugyanis abban a nagy gazdasági közösségben, amit a tizenöt állam belépésével az Unió jelenteni fog, ami közel hasonló nagyságrendű erőt fog képviselni, mint adott esetben az Egyesült Államok, rendkívül fontos, hogy a magyar gazdaság szereplői kellő kooper atív jelleggel tudjanak részt venni az Európai Unió gazdasági tevékenységében, meglegyen az a harmonizáció, az a kooperatív jelleg, ami a magyar gazdálkodóknak biztosítja azokat a feltételrendszereket, amelyek eddig is adottak voltak a már uniós tagállamok nak. Ebből a szempontból ismételten hangsúlyozom e jogintézmény kardinális és új
