Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - GRÁF JÓZSEF, a számvevőszéki bizottság előadója:
305 felelősségvállalás nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét, illetve csak többségi irányítás lehetséges, ami viszont nem vonatkozik a későbbiekben sem a már meglévő társaságokra. Felvetődött mint kérdés, és gyakorlatilag kérdés is maradt a javaslat azon része, hogy az állami és önkormányzati tulajdonú társaságok felügyelőbizottsági elnökeit az Állami Számvevőszék jelölje. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez megfontolás tárgyát kell hogy képezze. Felmerült az önkormányzatok belső elle nőrzésének kérdése. E vita után az önkormányzati bizottság a javaslatot egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Most a számvevőszéki bizottság előadója következik . Gráf József képviselő úrnak adom meg a szót. GRÁF JÓZSEF , a számvevőszéki bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A számvevőszéki bizottság 2003. február 6ai ülésén megtárgyalta a T/1819. számon benyújtott, a közpén zek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A kormány már nyáron hozott egy határozatot e törvény előkészítésének alapelveiről, amelyben a cél a korrupciómentes közélet kialakítása felé egy nagy és jelentős lépés megtétele. Ez a törvény természetesen – és ez a vitában is elhangzott – nem old meg minden olyan feladatot, amit mi és a társadalom döntő többsége az úgynev ezett üvegzsebtörvénytől elvárna. Ezért szerepel a törvény címében is már csak három témakör, de azt hiszem, ezek fontosságát, elkerülhetetlenségét senki nem vitatja, hiszen már nagyon sok negatív példa alapján mindannyian fontosnak tartjuk a közpénzek és a köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználását, működését és ennek az ellenőrizhetőségét. Felvetődött a mi bizottságunkban is, hogy célszerűe ezt a kérdést egy újabb, úgynevezett salátatörvény formájában tárgyalni, vagy elegánsabb lennee nyilvánvalóan egyenként ezeket a törvényeket megtárgyalni és módosítani. A többségi vélemény szerint ez most így indokolt; igaz ugyan, hogy első megközelítésben egy olyan törvény, amely egymástól igen eltérő, szerteágazó tárgyú törvényeket módosít, ha jól számoltam, mintegy 19 törvényt, de igazán lényegesen három törvényt változtat, a többinél a szükséges átvezetéseket végzi el, és a jogszabályok közötti összhangot teremti meg. A törvényjavaslat – és a legfontosabb elemének ezt tartottuk – erősíti az Állam i Számvevőszék szerepét és hatáskörét. Az ÁSZ olyan közjogi felhatalmazást kap, amelynek során ellenőrzéseikor az állami vagyon, illetve a támogatások felhasználása, ellenőrzése során az állami szervek körén túlléphet. A törvényjavaslat feloldja az üzleti titok és a közérdekű adat ellentmondását. Rögzíti az alapelveket, aminek alapján összhang jön létre az üzleti titokra hivatkozás és a bizottság tagjainak megítélése szerint az információ visszatartása, valamint a közérdekű adatokhoz jutás szabadságának a b iztosítása között. Egyértelművé válik, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát a titok védelme nem korlátozhatja. Fontos - és a bizottsági tagok véleménye szerint is így hangzott el , hogy a törvény elfogadása után átláthatóbbá válik a költségvetési szervek működése, és korlátozottabb lesz gazdasági szerepvállalásuk lehetősége. Azt hiszem, az elmúlt időszak sok negatív példája hitelesen igazolja ennek a szükségességét .
