Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - BÉKI GABRIELLA, a társadalmi szervezetek bizottságának előadója:
306 A törvény ugyanakkor szigorítja a gazdasági társaságok alapításához, valamint a megszüntetéséhez, átszervezéséhez való jogokat, és ezeket a jogosítványokat a pénzügyminiszter engedélyéhez köti, amivel a bizottság tagjainak többsége szintén egyeté rtett. (10.40) A törvényjavaslat szigorítja az állami, önkormányzati szervek legalább többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetei működésének a szabályait, és - mint ahogy más bizottságokban is elhangzott - szóba került, hogy a többségi tulajdonnál és a 200 millió feletti vagyonnal rendelkező szerveknél felügyelőbizottságot kell létrehozni, és a felügyelőbizottság elnökére való javaslattételt, illetve a kijelölését az ÁSZ javaslata alapján kell megtennie a kinevező szervnek. A törvényjavaslat ugyana kkor szigorítja a közhasznú szervezeteknél a közpénzek felhasználására vonatkozó szabályokat is, kimondva, hogy a közalapítvány és az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból közhasznú társaság kizárólag akkor hozható létre, ha az megfelel a köz hasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezéseinek is. A bizottság többségi véleményében megfogalmazódott az a remény, hogy mindenki átérzi a törvény szükségességét, a hozzá fűződő nagy társadalmi elvárást, és így kellő támogatást kapnak a kétharmados tá mogatást igénylő törvénymódosítások is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Most pedig a társadalmi szervezetek bizottságának előadója következik. Béki Gabriella képviselő asszonynak adom meg a szót. BÉKI GABRIELLA , a társadalmi szervezetek bizottságának előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A társadalmi szervezetek bizottsága február 5én tárgyalta meg a szóban forgó törvénymódosítást. Először az Igazságügyi Minisztérium képviselője szólt a törvény céljáról, majd az ÁSZ jelen lévő képviselője is tájékoztatott bennünket az ÁSZ álláspontjáról. Megnyugtató volt számunkra, amikor azt hallottuk, hogy az ÁSZszal egyeztetve volt a javaslat, hogy lényegében egyetértés van, bár elhangzott, hogy apróbb módosítást az ÁSZ is szükségesnek tart. A társadalmi szervezetek bizottságában meglehetősen hosszú vita bontakozott ki a javaslatról, bár meg kell mondanom, hogy ez a vita több kérdésben rendesen túlterjeszkedett az előterjesztésen. A bizottság profiljából fakadóan a kérdések zöme a közalapítványokkal kapcsolatos szabályozás módosulására irányult. Érdemben a 13. és 15. §okat érintette, az államháztartási törvénynek e pontokon történő módosításait, a közhasznú szervezetekről szóló törvénymódosítást, illetve a polgári törvénykö nyvről szóló törvénymódosítási részleteket. Kérdés hangzott el azzal kapcsolatban, hogy miért van szükség egyes szerződések cégbíróságon történő letétbe helyezésére, miként fog zajlani, hogy a közalapítványok alapítói jogokat átruházhatnak a jövőben. Kérdé sként fogalmazódott meg a közalapítványokat illetően, hogy már működő közcélú, nem közalapítványként létrejött alapítványok is átalakulhatnak közalapítvánnyá. A bizottság tagjai leghosszabban azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a törvénymódosítás szerint közalapítvány a jövőben csak közhasznú szervezetként jöhet létre. Ez rendben is van, de kérdésként fogalmazódik meg, hogy miért nem követelmény a közhasznú minősítés megszerzése a már működő közalapítványok esetében, mi több, miért nem azt célozza meg a tö rvényjavaslat, hogy kiemelkedően közhasznú fokozatot szerezzenek a közalapítványok. Az imént már jeleztem, hogy olyan kérdésekkel is hosszan foglalkozott a bizottság, amelyek szűk értelemben a törvénymódosításban nem találhatók meg, viszont a közpénzek fel használásával kapcsolatban vannak. Így például kérdésként hangzott el, hogy miért nem foglalkozik a törvénymódosítás a közalapítványok kezelő szerveinek határozott időre történő kinevezésével. Hosszan vitatkoztunk a közhiteles nyilvántartások szükségességé ről általában a civil szervezetek
