Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3039 Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Szen tgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, aki a Fidesz képviselőcsoportja nevében szólal fel. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az 1992. évi LXIII. törvényt célozza meg m ódosítani az előttünk lévő 3035ös előterjesztés. A módosításnak két oka van. Az egyik ok maga a módosítandó törvény keletkezési évszáma: 1992. Ismert, hogy a törvények életviszonyokat, társadalmi viszonyokat rendeznek, és ezek az életviszonyok, társadalmi viszonyok rendszeresen változnak, természetesen sokféle behatástól függően, de több mint tíz éve hatályos ez a törvény, tehát tíz év alatt biztos, hogy változtak ezek az életviszonyok, társadalmi viszonyok, annál is inkább, mivel az egész téma hordozója, az elektronika, a technika iszonyatos fejlődésen megy át, tehát ha semmi más miatt, de emiatt is módosításra szorulna ez a törvény. Ez a módosítási ok véleményem szerint nem világlik ki teljes egészében az előttünk lévő előterjesztésből, de nem mondom azt, hogy később ez nem pótolható. Ami azonban elengedhetetlenné teszi ennek a törvénynek a módosítását, az az a tény, hogy jövő ilyenkor már feltehetően az Európai Unió tagállamainak egyike leszünk, és így vonatkoznak ránk mindazok az irányelvek, előírások, a melyek a többi európai uniós országra is vonatkoznak. Ebben a témában, tehát a személyes adatok védelme tárgyában az Európai Parlament és Tanács még 1995ben kiadott egy irányelvet 95/46. számon. Elterjedt a híre, amikor ezzel a módosítással kezdtünk fogla lkozni, hogy a módosítás szövege szinte teljes egészében átveszi az irányelv szövegét, ami merő tévedés. Ez a bizonyos európai parlamenti, európai tanácsi irányelv jóval hosszabb és terjedelmesebb, mint az előttünk lévő anyag, sőt azt is mondhatnám, ha a m eglévő törvényt és ezt a módosítást egybevesszük, akkor is rövidebb, mint maga az irányelv, de ez természetes is, mert arra kell gondolnunk, hogy sok ország különböző jogát kell itt egységessé tenni. Tehát sokkal hosszabb az irányelv, nem veszi ez szó szer int át; ebből bizonyos - majd a fogalmaknál utalok rá - zavarok is előjönnek. Az irányelv preambuluma maga 72 pontból áll, és csak ezt követi a mintegy nyolc fejezetben megfogalmazott 34 cikk. A preambulumból érdemes néhány pontot kiemelni. Először is lesz ögezi, hogy az egész adatszolgáltatás és adattovábbítás az emberek érdekét kell hogy szolgálja. Ugyanakkor utal arra, hogy az informatika iszonyatos gyorsasággal terjed, és ez megkönnyíti az adatok cseréjét, más országba való továbbítását. Viszont éppen az ért, mert a különböző országok máskéntmásként szabályozhatják ezeket a kérdéseket, ezt a cserefolyamatot, amit az informatika egyébként megengedne, a szabályozások leblokkolhatják vagy nehézkessé tehetik, ezért is szükséges egységesíteni az irányelvek ala pján, mintegy vezérelvként a különböző jogi szabályozásokat az egyes országokban. Ugyanakkor az informatika hatása miatt ezek az adatcserék a személyi jogokat is sérthetik, és másmás szankciók szolgálhatnak az egyes államokban ezeknek a megsértése kapcsán . Ezeket is valahogy össze kell hozni. Vagyis van egy látszólagos ellentmondás: feltétlenül szükség van az Európai Unión belül az adatok igen gyors cseréjére, amit a technika biztosítana is, de ugyanakkor ez a gyorsaság esetleg a személyek jogait sérti, és ezt is megfelelően, ráadásul egységesen kell szabályozni. Mivel most egy ilyen nem is látszólagos, hanem valódi ellentmondást kell feloldani, ezért nagyon lényeges a fogalmak meghatározása. Ennek ez a módosítás eleget tesz, és olyan fogalmakat is használ, amelyek az irányelvben nincsenek szó szerint leírva, de mégis - mint ahogy azt vezérelvként kell használni - az eszmeiségében benne van. Az eredeti törvényünkben összesen kilenc fogalom szerepel, ebben a módosításban húszra bővül a fogalommeghatározás, ép pen az elmondottak miatt. Rögtön, itt már szó volt arról, különbséget tesz a fogalmak között, a közérdekű adat és a közérdekűvé nyilvánítható adat között, ami - arról is szó volt már - egyértelműen nem közérdekű adat, hanem olyan személyi adat, amely valam ely oknál fogva közérdekűvé nyilvánítható, de itt van a garancia, hogy “de és kizárólag csak törvénnyel”. Vagyis itt a személy joga védelemben részesül, mert csak kiemelt okok miatt nyilvánítható ilyen jellegűvé. Merőben új fogalom a tiltakozás joga.
