Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3040 Az er edeti törvénynek a szankciórendszere kifogásolható, igazán aligalig van benne szankció, tehát önmagában véve már csak ezért is módosítani kellett volna ezt a törvényt, ha abszolút nem is beszélnénk jogharmonizációról. Éppen ezért kibővül az adatvédelmi bi ztos jogköre és feladatköre, bár maga az irányelv nem adatvédelmi biztosról beszél, hanem felügyeleti hatóságról. Nálunk az alkotmány mondja meg, hogy lehet országgyűlési biztos - nevesítve csak az általános és a kisebbségi és etnikai van , viszont azt mo ndja, hogy de más törvény adott ügyek vizsgálatára más országgyűlési biztost is meghatározhat. Ez az adatvédelmi törvény, amely kifejezetten megfogalmazza az adatvédelmi biztos jogköreit, amelyek a jelen törvény szerint nem elégségesek. Mert mit tehet az a datvédelmi biztos általában? Az adatvédelmi biztos általában felszólalhat, felhívja a jogsértőt az abbahagyásra, annak a megszüntetésére, és ha mindezt adott határidőn belül nem teszi, akkor a nyilvánossághoz fordulhat. Hát ez szankciónak édeskevés! Itt má r mint egy felügyeleti hatóság az adatvédelmi biztos fel van ruházva annak a jogával, hogy törölheti, megsemmisítheti, zárolhatja ezeket az adatokat. De itt is van egy garancia, hogy ugyanakkor az adatkezelő, aki ellen ezeket az intézkedéseket hozza az ada tvédelmi biztos, ez ellen a bírósághoz fordulhat, de addig is a zárolás fennáll. Vagyis nem lehet visszaélni azzal, hogy amíg a bíróság jogerősen az ügyben nem ítélkezik, addig az adatvédelmi biztos által jogellenesnek tartott adatokat tovább dolgozzák fel . Véleményem szerint nincs kellőképpen megindokolva - bár meg van, csak az értelme nem nagyon világos , hogy mi a különbség az adatok törlése és az adatok megsemmisítése között. Úgy fogalmaz ez a fogalommeghatározás, hogy az adatok törlése, hogy később má r nem reprodukálható. (17.50) A megsemmisítés pedig azt mondja, hogy véglegesen, fizikailag megsemmisíti. De ha egyszer nem reprodukálhatók, a másiknál pedig megsemmisítik, akkor az emberben az a gyanú él, hogy de mégis valahogyan elő lehet varázsolni, mer t egyébként nem lenne a kettő között különbség. Nem értek egyet azzal, hogy kimarad a személyes adatok közül a párthoz való tartozás. Tehát egy olyan fogalmat használ a fogalommeghatározás, hogy politikai nézet. A politikai né zet nem azonos a pártállással. Igenis a párttagság olyan személyes ügy, amely feltétlenül védelmet érdemel, és nem azonos a politikai nézettel, amely ezt egyébként személyes adattá nyilvánítja. Ugyancsak új jogköre az adatvédelmi biztosnak ez a bizonyos el őzetes ellenőrzés, amely nagyon lényeges, mert hiszen ha egy szervezet vagy bárki valamiféle új adat gyűjtésébe kezd, vagy olyan szervezet kezd adatokat gyűjteni, amely eddig ilyen tevékenységet nem folytatott, köteles ezt bejelenteni az adatvédelmi biztos nak. Az adatvédelmi biztos nyilván a témájától függően bejelenti, hogy foglalkozni kíváne az üggyel, vagy sem, de addig az adatkezelést nem kezdhetik meg, és amennyiben 8 napon belül nem jelez vissza az adatvédelmi biztos, akkor elkezdhetik az adatgyűjtés t. Szó volt már arról, hogy azt az igen számos feladatot és munkát milyen költségekből fogja elvégezni az adatvédelmi biztos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , de nem volt még szó arról - és ezt az egyet még hadd mondjam el , hogy az úgynevezett belső adatvédelmi felelős álláshelye, amely kiemelt cégeknél kerül majd alkalmazásra, miféle pénzügyi keretekből lesz megteremtve. A FideszMagyar Polgári Párt általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, fontolgatunk néhán y esetleges módosítást, főleg a fogalommeghatározás körében. Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Bőhm András képviselő úrnak, aki az SZDSZ képviselőcsoportja nevében szól. DR. BŐHM ANDRÁS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igazából egy jó színvonalú törvényjavaslat tárgyalásába kezdett a Ház, amely úgy a szakmai, tehát jogi, mint a szorosan vett adatvédelmi elvárásoknak maradé ktalanul megfelel. Meg kell mondanom, hogy egy húsz szakaszból álló törvényjavaslat -
