Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3031 ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm képviselőtársaimat. Folyt atjuk a munkánkat. Kérem a jelenlévőket, hogy a csipkártyájukat helyezzék az olvasóba. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának a megkezdése. A z előterjesztést T/3735. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3735/18. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós igazságügyi minisztériumi államtitkár úrnak, a napirendi ajánlás szerinti 15 perces időkeretben. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A soron következő két törvényjavaslat, azaz a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, illetve az azt követő, a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat vitája, a törvények módosítása egyaránt jogharmonizációs célú módosítást jelent. Mind az országgyűlési képviselők, mind pedig a jogalkalmazók, de talán már a tévénéző érdeklődők is pontosan tu dják, hogy mit jelent a jogharmonizáció, azaz a magyar jogrendszernek az Európai Unió jogrendszeréhez való igazítása. Ez a jogharmonizációs folyamat azzal, hogy Magyarország csatlakozása most már szinte bizonyossá vált, és annak időpontja is ismertté vált, inkább felgyorsuló, mint lelassuló folyamatnak tekinthető. Ilyen feladatunk a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény módosítása is. Ezzel a módosítással teljes összhangot teremtünk az Európai Unió adatvédelmi irán yelve és a magyar törvény között. Csak tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy ez az irányelv az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK. számú irányelve, amely az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelméről, és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról szóló irányelv. Ez az irányelv tehát még 1995ben született meg, és csak érdekességként említem meg szintén, hogy 72 pontos preambuluma van, és 34 cikkben tartalmazza a rendelkezéseket. Tehát egy viszonylag terjedelmes irányelvről van szó. Az adatvédelmi törvény jogharmonizációs módosítása elsősorban azért szükséges, mert a magyar törvény évekkel korábban készült, mint az irányelv, és azóta a technikai fejlődés következtében változott az adatvédelem nemzetközi gyakorlata is. Lényeges sz empont az is, hogy az irányelv alapján az uniós tagállamokon belül egységes elvek alapján lehet csak adatot kezelni, illetve továbbítani a tagállamok között. Tehát ennek a feltételeit is meg kell most teremtenünk. Az adatvédelmi törvény - bizonyos tekintet ben legalábbis - jelenleg nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a hatályát illetően. Arra az általános joghatósági elvek érvényesülnek, illetve csak az egyes konkrét szabályokból lehet következtetni a törvény hatályára. Ez az Unióba történő belépésünk után értelmezési problémákat vethetne fel, különös tekintettel a külföldi és a magyar adatkezelők és adatfeldolgozók egymáshoz való viszonyára, illetve a külföldre irányuló adatkezelésre vonatkozóan. Ezért a törvényjavaslat pontosan meghatározza az adatvédelmi törvény hatályát. Nagyon fontos új szabály lesz, hogy a csatlakozás után nem tehetünk majd különbséget a Magyarország területén belüli és az Unió tagállamaiba irányuló adatáramlások között. Az Unió adatvédelmi szempontból ugyanis egységes egészet képez, a hol az irányelv rendelkezéseit
