Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3032 egyformán kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy csak a nem uniós államokba, azaz az úgynevezett harmadik országokba irányuló adattovábbításokat lehet és kell megkülönböztetni az Unión belüli adatforgalomtól, és csak ezeket ke ll szigorúbban szabályozni. Ilyen adattovábbításra csak akkor kerülhet sor, ha a harmadik ország joga megfelelő védelmet biztosít. A megfelelő védelem kritériumait az Unió erre jogosult szerve állapítja majd meg. Egy másik jelentős változás az adatvédelmi biztos hatáskörének módosítása, és részére hatósági jellegű jogosítványok biztosítása. Az irányelv meghatározza, hogy milyen hatáskörrel kell rendelkeznie az adatvédelem területén az úgynevezett felügyelő hatóságnak vagy hatóságoknak. Ilyen felügyelő hatós ág tipikusan az adatvédelmi biztos, akinek a jelenlegi hatásköre jóval szűkebb, mint amit az irányelv a felügyelő hatóság számára kötelezően előír. Lehetőséget kell teremtenünk tehát arra, hogy az országgyűlési biztos elrendelje a jogellenes adatkezelések zárolását, törlését vagy megsemmisítését, hogy megtiltsa a jogosulatlan adatkezeléseket vagy feldolgozásokat, hogy felfüggessze az adatok külföldre továbbítását, valamint, hogy előzetes ellenőrzést folytathasson. Az adatvédelmi biztos jogkörének hatósági jellegű jogosítványokkal történő kibővítésével szemben az hozható fel esetleg, hogy ez idegen az országgyűlési biztos jogintézményétől. A hatósági jellegű jogkör valóban nem tipikus jellemzője az ombudsmani intézménynek. Ezzel kapcsolatban azonban arra sze retném felhívni a figyelmet, hogy egyrészt nincs olyan törvényi előírás, amely kizárná, hogy valamely biztos ilyen jogosítványokat kapjon, másrészt az adatvédelmi biztosnak már most is van hatósági jellegű jogköre, például a titokminősítés területén. A jog osítványok hatósági jellegű kibővítése uniós követelmény. A többi tagállamban is az adatvédelmi ombudsman látja el ezeket a feladatokat. Úgy gondolom tehát, hogy ezek a jogosítványok beilleszthetők az adatvédelmi biztos tevékenységi körébe. Az irányelvvel való összhang megteremtése érdekében szabályozni kell a magánjogi szerződésekkel kapcsolatos adatkezeléseket, valamint meg kell határozni azokat a főbb érdekeket, amelyek érvényesítése alkotmányosan megalapozza a személyes adatok kezelését. Ilyenek például a közérdekű feladatok, az adatkezelő törvényes kötelezettségének teljesítése, a hivatalos feladat gyakorlása, az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése, az érintett létfontosságú érdekeinek védelme, a civil szervezetek működése. (1 7.10) Módosítja a törvényjavaslat a hatályos törvény fogalomrendszerét is az irányelv végrehajtásához szükséges és elégséges mértékben, illetve kiegészíti azokkal a fogalmakkal, amelyeknek a magyar jogba történő beépítése az uniós csatlakozá s, illetve a technikai fejlődés következtében szükséges. Az irányelv rendelkezik az érintett tájékoztatásáról, ami az érintett önrendelkezési joga gyakorlásának elengedhetetlen feltétele. Ezzel összhangban ki kell egészíteni az adatvédelmi törvénynek az ad atkezelő általános tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó részét. Az adatok felvételét vagy az adatkezelés megkezdését megelőző általános tájékoztatási kötelezettség kiterjed minden, az adatkezelést érintő lényeges tényre, beleértve az érintett jogait és jogorvoslati lehetőségeit is. Viszonylag széles körben biztosítja az irányelv az érintett számára a tiltakozás vagy kifogásolás jogát, amivel különösen akkor élhet, ha az adatkezelés vagy az adattovábbítás kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő harmad ik személy érdekét szolgálja, vagy ha az adatokat közvetlen üzletszerzésre, közvéleménykutatásra vagy tudományos kutatásra kívánják felhasználni. A magyar jogban egyes ágazati adatvédelmi törvények már biztosítják a tiltakozás jogát, például népességnyilv ánítás, direkt marketing és a többi. A törvényjavaslat most a tiltakozási jog gyakorlásának szabályait rendezi az adatvédelmi törvényben is, meghatározva az eljárási határidőket és az adatkezelő kötelezettségeit. Tisztelt Országgyűlés! A most napirendre ke rülő törvényjavaslat alapjaiban nem változtat az adatvédelem hatályos szabályain. Az uniós előírások magyar jogba történő beépítése, az adatvédelmi biztos előzetes ellenőrzési, illetve egyéb jogosítványainak bevezetése, az érintett tájékozódáshoz való
