Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÉCS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2960 Végezetül: már több alkalommal hallottuk, hogy a jogharmonizáción kívül további cél, hogy a törvény áttekinthetőbb legyen. Ehhez képest elég hosszúra sikeredett a kormány, illetve a pénzügyminiszteri rendeletben szabályozandó feladatok listája, ráadásul a biztosítók működése szempontjából lényeges pénzügyi megfelelési kérdésekben is. Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy e késői órán meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, az SZDSZképvisel őcsoport vezérszónokának. MÉCS IMRE , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon fontos és igen alapos szabályozás tárgyalásába kezdtünk. A 236 paragrafusból álló törvény, amelyik a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szól, igen fontos munka. (0.20) Hármas cél lebegett a törvényjavaslat megfogalmazói előtt. A legfontosabb, hogy az európai jogharmonizációt biztosítsák, ami különösen fontos cél a biztosítások esetében. Ugyanis a biztosítók még akkor is, amikor nemzeti keretben dolgoztak, viszontbiztosításokkal igyekeztek a kockázati közösséget megnövelni, a veszélyközösséget megnövelni, és ezzel minél alacsonyabbra szorítani az esetleges károk hullámzó hatását. Minél nagyobb a kockázati köz össég, annál jobban eloszlik a károk hatása, és annál stabilabban és kiszámíthatóbban lehet kezelni. Ez már akkor megkezdődött, amikor még nem voltunk az Európai Unió kapujában. Az Európai Unióba lépve azonban egy egységes rendszernek leszünk a részei, és ebben az egységes biztosítási rendszerben fontos, hogy a jogharmonizáció megtörténjen. A törvényelőkészítés másik vállalt célja az volt, hogy összehangolják a különböző pénzügyi szolgáltatók körének a felügyeleti rendszerét, és ezzel bizonyos fokú harmoni zációt biztosítsanak. A harmadik cél az volt, hogy a biztosítás gyakorlati problémáit megoldják. Talán a 236 paragrafus is erre utal, de ahogy ezt a törvényelőkészítők közölték a bizottsági tárgyalásokon, a végrehajtási kormányrendeletek, illetve a pénzüg yminiszteri rendeletek fogják igazán meghatározni a gyakorlati munka szabályait. Ezeket a pénzügyi tárca az év végére, második felére ígéri. Jó lett volna, ha ezek a végrehajtási rendeletek egy időben jelennek meg, mert ez megkönnyítette volna a törvény al kalmazásba vételét, és számunkra is áttekinthetőbbé vált volna. Hadd említsem meg a francia törvényalkotási példát, amely az olyan szakmai törvények esetében, mint amilyen a biztosítási törvény is, felhatalmazza a kormányt arra, hogy kormányrendeletben sza bályozza a kérdést, és két- vagy háromévi gyakorlatba vétel után törvénybe foglalják a már bevált kormányrendelet szabályait. Tudom, hogy ez más törvényalkotási mechanizmus, de ebből is lehet tanulni, hiszen éppen a szakmai törvények esetében sok mindent n em lehet előre látni, és nem lehet itt a patkóban világosan megjósolni, hogy mi lesz a sorsa. Az európai harmonizáció azt is jelenti, hogy lényegesen kiterjed a biztosítók működési köre, és kiterjed az a tőke, amit összegyűjtenek, s ezzel növekszik a bizto nság, hiszen sokkal nagyobb kockázati közösség jön létre. Tehát ami korábban spontán létrejött, amikor - teszem fel - az Állami Biztosító viszontbiztosításokat kötött a Lloyddal meg más biztosítókkal, ez most magától értetődővé válik, és az Unión belüli tr anzakciók előnyt fognak élvezni harmadik országokkal szemben. Ezt is pontosan szabályozza a törvény. Úgy gondolom, a biztosítások fontosak, mert szinte nincs olyan állampolgár, akinek legalább egy biztosítási kapcsolata ne volna. Gondoljunk csak arra, hogy több millió automobil van Magyarországon, igen nagy számú lakásnak van biztosítása, életbiztosítások vannak, és maga a jelenleg még állami és központosított egészség- és nyugdíjbiztosítás is ebbe a kategóriába tartozik. A rendszerváltozás óta az a célunk, hogy a biztosítások sokszínűsége, diverzifikálása megtörténjen. Példának okáért a nyugdíjbiztosításoknál is a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak bevezetésével rendkívül széles spaletta alakult ki.
