Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LENGYEL ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2959 A biztosító vezető állású személyeit, egyéb vezetőit, valamint alkalmazottait megbízatásuk fennállása alatt, valamint annak megszüntetése után nemc sak a biztosítási titok megtartása kötelezi, hanem az is, hogy a munkakörével összefüggésben birtokába jutott információt vagy adatot nem használhatja fel előny szerzésére vagy hátrány okozására. Korlátozni kívánja a törvény a nemkívánatos érdekösszefonód ásokat, amikor rögzíti az összeférhetetlenség szabályait, bejelentési kötelezettségeket ír elő tulajdonosi és egyéb érdekeltségi viszonyok keretében. A kormánypárti kommunikáció kizárólag arról beszél, hogy erősödni fog a fogyasztóvédelem. A biztosítók pén zügyi, ellenőrzési szabályozása során viszont több esetben tapasztalhatunk olyan könnyítést, ami jó lehet a biztosítók számára, de annál több veszélyt rejt a biztosítottakra nézve. Engedjék meg, hogy kiragadjak egy konkrét példát: A törvé nyjavaslatban nem tűnik kellőképpen indokoltnak az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alóli mentesítés szabályozása. A javaslat 178 paragrafusa a mentesítésre elvi lehetőséget ad abban az esetben, ha az összevont alapú felügyeleti körbe tört énő bevonás elhanyagolható jelentőségű, illetve abban az esetben, ha a bevonás félrevezető eredményre vezetne. Az elhanyagolható jelentőség értelmezésére vonatkozóan a normaszöveg további útmutatást nem tartalmaz. Ennek alapján nem világos, hogy ennek az e lbírálása a felügyeleti szerv diszkrecionális hatáskörébe tartozike, illetve milyen alacsony szabályozási szinten jelenik meg az erre vonatkozó kritériumrendszer. A félrevezető eredmény értelmezése szempontjából szintén pontosításra szorul, hogy a 178. § (4) bekezdésében hivatkozott esetben a vállalkozás részesedési viszonya előreláthatóan nem haladja meg az egy évet, ezen túlmenően milyen esetek tartoznak ide. A normaszöveg nem tartalmaz megkülönböztetést az egy éven belül szerzett részesedés mértékére vo natkozóan sem, jóllehet ennek véleményünk szerint nem elhanyagolható jelentősége lenne. A korrigált szavatoló tőkemegfelelés kérdését szabályozó 184. § (5) bekezdése nincs teljesen összhangban a 178. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakkal. A 178. § (2) bek ezdése ugyanis további megkülönböztetés nélkül rendelkezik az összevont alapú felügyelet körébe történő bevonásról, a biztosító olyan vállalkozására vonatkozóan, amelyben részesedési viszonya van. Ennek alapján a 184. § (5) bekezdése a felügyelet számára a korrigált szavatoló tőkemegfelelés számítása alóli mentesítési jogkört biztosít a részesedési viszonyban álló vállalkozások tekintetében, kizárólag a 178. § (2) bekezdés által hivatkozott esetekre korlátozva ezt. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése alapján a várhatóan egy évnél rövidebb időtartamra fennálló részesedési viszony esetére tehát nem terjed ki a 184. § (5) bekezdése által biztosított mentesítési lehetőség a korrigált szavatoló tőkemegfelelés számítása alól, ami a felügyeleti körbe történő bevonás jogalkotói szándékával összhangban lenne. A törvénytervezet valóban az EUirányelveket követi oly mértékben és olyan sebességgel, ami további alapvető problémákat hoz felszínre; például azt, hogy a törvényjavaslat következetesen végigvezeti a biztosítási holdingtársaság fogalmát. Mint tudjuk, a magyar jogrendben ez nem ismert, kizárólag számviteli kategóriaként létezik. Ahhoz, hogy jelen törvényben működési feltételei, ellenőrzésük meghatározásra kerülhessen, rendezni kellene jogállásukat. Jelen esetben a gazdasági társaságokról szóló törvény által nem szabályozott “társaság biztosítóként történő működtetése” kifejezést igyekszik a jogalkotó beilleszteni. Kérem, gondolják végig, milyen jogi bukfenc a magyar jogrend által ismeretlen társasági forma szabályoz ása. Az élet rávilágított, hogy ezt a kérdést egyébként rendbe kell tenni, a holding szabályozását végig kell vezetni az érintett jogszabályokon. A sokat hangoztatott fogyasztóvédelmi érdek a törvénytervezet teljes terjedelmében tapasztalhatóan erősítésre szorul. Tudom, nehéz a megfelelés, erős a nyomás a biztosítók részéről, de akárhogy is nézzük, sokkal többen vagyunk mi, biztosítottak. Át kellene gondolni, hogy a kis biztosítók versenyhelyzetének rontása nélkül mi módon lehetne a biztosítottak érdekeit e rősíteni.
