Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BAKONYI TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2955 törvény meghatározza, hogy az írásos tájékoztatónak, illetve a szerződésnek mit kell minimálisan tartalmaznia, és ez igaz a termékismertetőkre is. Mindenképpen pozitív az a megoldás , hogy ilyen horderejű jogszabály nem a régi átdolgozásával, hanem egy teljesen új törvény megalkotásával készül. Ezt az is indokolta, hogy az uniós jogharmonizáció, valamint a szövegszerű módosítások a törvény több mint 30 százalékát érintették volna. A j ogharmonizáció és az egységes piac szellemében a javaslat alapján a törvény hatálya és a törvény fogalmai módosulnak. Ilyenek például a kötelezettségvállalás tagállama, a szolgáltatásnyújtás tagállama, vagy egy teljesen új, úgynevezett 4. gépjárműbiztosít ási irányelv, amely új intézményeket is bevezet, ezek a kárrendezési megbízott, kártalanítási szervezet, információs központ. Változik a piaci szereplők helyzete is. A változás nevesíti a biztosításközvetítőket, akiket függő és független kategóriába sorol be. Nagymértékben változnak a biztosító vállalkozásokra vonatkozó befektetési szabályok. A biztosítástechnikai tartalékok, befektetési lehetőségek köre bővül, ugyanakkor a fedezetet képező eszközöknek a tagállam területén kell rendelkezésre állniuk. A bizt onsági tőke befektetése pedig nem esik korlátozás alá. Változnak a felügyeleti rendszer szabályai is. A működési engedélyek az Unió egész területén érvényessé válnak, de a felügyeletet a kiállító tagállam hatósága fogja ellátni. A konszenzusra törekvés szá ndékát az is bizonyítja, hogy mind a kormányoldal, mind az ellenzék kifejezte azon szándékát, hogy a kisebb módosító javaslatokat közösen fogják benyújtani. Kérem a képviselőtársakat, hogy a törvényjavaslatot a költségvetési bizottság példáját követve támo gassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben, közben kétperces f elszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Bakonyi Tibornak, az MSZPképviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek. BAKONYI TIBOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mintegy 40 évig tartó állami biztos ítási monopólium megszüntetésére hazánkban 1986ban került sor, és ezzel egy időben kezdődött meg a szektor piacgazdasághoz igazodó közjogi szabályainak a kialakítása is; többek között az állami felügyelet létrehozása és a fogyasztót, a biztosítottat védő normák kodifikálása. Bár akkoriban még nem jöhetett szóba az Európai Unióhoz való csatlakozásunk gondolata, a hazai jogalkotás már akkor is arra törekedett, hogy a magyar biztosítási intézményrendszer működésének alapvető szabályait a kontinens gyakorlatáh oz igazítsa, hiszen a biztosítási üzem addig is számtalan szállal kapcsolódott a nemzetközi, elsősorban európai piachoz. A kormányrendeleti szinten kialakított szabályok a gyors és biztonságos piacépítést szolgálták, ugyanakkor szem előtt tartották a bizto sítottak, az ügyfelek érdekeit is. A befektetési és adójogszabályok is preferálták a biztosítási infrastruktúra gyors ütemű kiépítését. A kedvező jogi környezet miatt az intézményrendszer gyorsan fejlődött, a két állami biztosító részvénytársasággá alakult , megkezdődött a privatizáció, és közben új biztosítók is megkezdték működésüket. Karakteresen megjelent a piacon a külföldi tőke, a legtekintélyesebb és legmegbízhatóbb szakmai befektetőkön keresztül. A biztosítási szektor úgynevezett csendes konszolidálá sa, ellentétben más pénzügyi szolgáltatói területekkel, nem igényelt költségvetési forrásokat. A piaci termékkínálat nagyságrendekkel nőtt, az iparág az egyik legjelentősebb intézményi befektetővé, közteherviselővé és foglalkoztatást élénkítő tényezővé vál t. A rendszerváltozást követően már reálissá válhatott hazánk csatlakozása az Európai Közösséghez. Ez új feladat elé állította a törvényhozást is, és sürgetővé vált a biztosítási tevékenységről szóló jogszabályi rendelkezések törvényi szintre emelése is. A háború utáni első magyar biztosítási törvényt az Országgyűlés többéves előkészítés után, 1995ben fogadta el, az
