Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BAKONYI TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2956 akkori parlamenti pártok teljes konszenzusával. Ez a jogalkotási folyamat már kifejezetten figyelemmel volt a feltétlen érvényesülést kívánó E Unormák átvételére, például az alaptőke reális szintre történő csökkentése, a biztosítási ágak kettéválasztása, befektetési lehetőségek bővítése s a többi. Ez a körültekintő döntés hamarosan lépéselőnnyé vált a magyar biztosításügy számára, és az 1995ben megalkotott, illetőleg 1996ban hatályba lépő törvény jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hazai biztosítási piacot évek óta a kontinens legdinamikusabban fejlődő piacai között tartják számon. A hatálybalépés óta többször került sor a biztosítási törvény módosítására, amelyet más nemzetközi szervezetekhez, az OECDhez való kapcsolódásunk, az összevont felügyeleti rendszer hazai meghonosodása, a pénzügyi szolgáltató szervezetek szabályai közötti harmónia, illetőleg az EUcsatlakozás realitássá válása tett i ndokolttá. A tisztelt Ház elé kerülő mostani törvényjavaslatnak is elsődleges célja, hogy az Európai Unió valamennyi feltétlen érvényesülést kívánó szabályát a magyar biztosítási közjogba véglegesen beépítse. Az előterjesztő helyesen döntött, amikor a még szükséges módosítások átvezetése helyett az egész joganyag kodifikálásra, egységes, áttekinthető szerkezetbe való foglalására tett javaslatot. A jogszabály előkészítése - egybehangzó vélemények szerint - példaszerű módon történt, és a tervezett intézkedése k, szabályok szakmai konszenzus mellett jöttek létre, ami garanciát jelent a hazai biztosításügy pozícióinak erősítésére immár a nemzetközi piacokon is. A javaslat az EUcsatlakozás időpontját jelöli meg a törvény hatálybalépéseként, s ez szükségessé teszi , hogy a jogalkotó definiálja azokat az új fogalmakat, amelyek a jövőben azonos értelműek lesznek az Unió egész területén. Valóban leomlanak a határok az EUn belül, és a jövőben az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező biztosítók Magyarországo n is végezhetnek biztosítási tevékenységet, akár fióktelep bürokráciamentes létesítésével, akár határokon átnyúló szolgáltatások formájában. Mindez természetesen fordítva is igaz, a magyarországi biztosítókat is megilleti ez a lehetőség. (0.00) Mindez persze azt is jelenti, hogy a magyar állampolgárok, illetve a vállalkozók EUtagállambeli biztosítóval is köthetnek biztosítási szerződést, és a magyar biztosító is szerezhet ügyfeleket az Unió területéről. Ez jelentős kihívás a hazai biztosításügy számára, ezért jogos az az elvárás, hogy a most kialakítandó szabályok ne legyenek szigorúbbak az európai ajánlásoknál, mert ez óhatatlanul versenyhátrányba hozhatja a hazai biztosítókat. Hiszen úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy magyar biztosítótársaságnak a jövőben nemcsak 30 hazai biztosítóval kell versenyeznie, hanem ötezer európaival. Sokan attól tartanak, hogy a csatlakozás után a hazai biztosítási díjak is európaiak lesznek, ami jelentős díjemelést jelentene a biztosítási védelmet keresők számára. Úgy gondolom, hogy ettől nem kell tartani. A hazai biztosítók jól tudják, hogy pozícióikat csak akkor tudják megtartani, ha mind szolgáltatásaik, mind díjaik versenyképesek maradnak ezen a sajátos piacon. A biztosítási üzem nagyon költségérzékeny, ezért a joga lkotás során is arra kell törekedni, hogy a megalkotandó jogszabályok a biztosítók és végső soron az ügyfelek számára indokolatlan többletköltségeket ne okozzanak. A hazai biztosítási piac már jelzett és a kontinensen is elismerésre méltó növekedése az utó bbi időben dinamikus értékesítési politikával párosult, ami néha ellentmondásba került a hazai biztosítási kultúra színvonalával. Ezért a javaslat elsődleges feladatának tekinti az ügyfelek előzetes tájékoztatása garanciális normáinak erősítését, valamint a biztosításközvetítők regisztrációjának és szakmai felkészültségének törvényi szintű szabályozását. Ugyanakkor célszerű, ha a magyar jogalkotás - hasonlóan az EUnormákhoz - a biztosítási ügynököt kiveszi a kereskedelmi ügynökökre vonatkozó törvény egyes rendelkezéseinek a hatálya alól. Hazánkban jelenleg mintegy 12 millió biztosítási szerződés van hatályban. Leegyszerűsítve: minden állampolgárra több mint egy biztosítás jut. Ebből következik, hogy a biztosítási ipar az egyik
