Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2952 A biztosítás rendszere, működése fejezetben a törvény meghatározza, hogy a Magyar Köztársaság területén biztosító milyen szervezeti formákban működhet. A ma is meglévő, letelepedéshez kötött működéshez képest új, hogy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító az egységes fe lügyeleti engedély elve alapján a magyar hatóság engedélye nélkül, fióktelepe útján is működhet, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében is értékesíthet hazánkban. A szövetkezetek a jelenlegi ötven fő helyett tíz taggal is megalakulhatnak. A szükség es taglétszám csökkentésének célja, hogy megkönnyítsük a biztosító e formában történő alapítását, elősegítsük a szövetkezeti forma elterjedését. A biztosítási piac egyéb résztvevőire vonatkozó rendelkezések legfőbb változásai a biztosításközvetítőket érint ik. A törvénytervezet az eddigi felosztás helyett a függő és független biztosításközvetítő fogalmakat alkalmazza, bevezeti a közvetítők egységes nyilvántartási rendszerét. Az egyes biztosítási típusok különös szabályainak kibővítésével megtörténik az által ános fogalmak között nevesített új intézményeknek a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás információs rendszerébe történő bekapcsolása. A jogharmonizáció szempontjából ez azt jelenti, hogy az Európai Unió 4. számú gépjárműbiztosítási irányelvéből átvessz ük azokat az elemeket, amelyeket a magyar biztosítási jogrendszerben törvényi szintű jogszabályban kell szabályozni. Ez a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás, mint a sajátosságai miatt az EU joganyagában is külön szabályozott terület, teljes jogharmoniz ációját előkészítő lépés, alapját képezi a 2003. második félévében történő kormányrendeletmódosításnak is. Jelentősen változnak a biztosítástechnikai tartalékok befektetésének szabályai; a befektetési formák megnevezése és azok arányainak előírása az irán yelveket követi; bővült azon eszközök köre, amelybe a tartalékok befektethetők; a fedezetet képező eszközöknek a tagállamok területén kell elhelyezkedniük; a befektetési szabályok és korlátok csak a biztosítástechnikai tartalékokra vonatkoznak; a biztonság i tőke befektetése nem korlátozott. A biztosító biztosítástechnikai tartalékbefektetéseinek korlátozása a biztosítási tevékenység sajátossága miatt indokolt. Az Európai Unió irányelve a befektetési portfólió kockázatossági és likviditási jellemzőinek megfe lelő szinten tartását kívánja elérni. Az EUirányelvek alapján a törvénytervezet is meghatározza a kockázatosabb, illetve a nehezen készpénzzé tehető befektetésfajták maximálisan megengedett arányát. A biztosítók prudens működéséhez különösen fontos az esz közértékelés, a könyvvezetés helyessége, a beszámolók megbízhatósága. Az Európai Unió biztosítási irányelveiben ennek érdekében foglalt követelmények átvétele változást eredményez a hatályos szabályozáshoz képest. Új elem, hogy a biztosító könyvvizsgálóján ak előírt tartalommal külön kiegészítő jelentést is kell készíteni, a törvény előírja számára a felügyelettel való együttműködést is. A biztosító könyvvizsgálója csak olyan, a törvényben előírt egyéb feltételeknek is megfelelő, bejegyzett könyvvizsgáló leh et, akit a felügyelet az általa vezetett biztosítókönyvvizsgálók névjegyzékében határozottan nyilvántartásba vett. A törvénytervezet rendelkezik a névjegyzékbe való felvétel, illetve a névjegyzékből való törlés feltételeiről is. Ezeknek az új szabályoknak a beiktatása a hitelintézeti minősítésű könyvvizsgálókról a felügyelet által vezetett szektoriális könyvvizsgálói névjegyzékhez hasonlóan, annak tapasztalatai alapján indokolt. Jelentősen változnak az ügyfélforgalommal kapcsolatos, illetve az ügyfelek véd elmét szolgáló szabályok. A tervezet az ügyfelek védelme érdekében egyértelmű, szigorú rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy a biztosítónak mikor milyen tájékoztatást kell nyújtani az ügyfelek részére. Ez különösen fontos a kisebb érdekérvényesítési képess éggel rendelkező magánbiztosítottak esetében. A tervezet meghatározza a biztosítási titok körét, az üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó feltételeket külön szabályozza. A biztosítási tevékenység sajátosságaiból adódóan a biztosítók és a rendszer egyéb szereplői igen sok személyes jellegű adathoz, információhoz jutnak a szerveződő vagy a károsult személyekre vonatkozóan. Az ügyfelek
