Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
2899 vélemény, tisztelt képviselő úr, egymással ellentmondásban van, akárhogy is nézzük. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Révész Máriusz képviselő úr következik, Fidesz. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Már többször elmondtam, hogy sokféle iskolaszerkezet van a világon, 8+4, 4+8, 6+6, de hadd kérdezzem meg önöktől, hogy tudna ke egyetlen olyan országot a világon, egyetlenegyet, ahol ez a sok iskolarendszer és sok iskolaszerkezet egyszerre van jelen. (19.20) Vane ilyen ország, ahol egyszerre van 6+6, 4+8, 8+4 ilyen arányban? (Horn Gábor: Magyarország!) Nem túlságosan sok ilyen van. (Dr. Szabó Zoltán közbeszólására:) Melyik? Mondja, képviselő úr! Németországban nem teljesen így van; tartományonként függ a dolog. (Dr. Szabó Zoltán: Az egy ország.) Németországban nincs olyan, hadd hívjam fel a figyelmet, hogy megy az általános isk olai oktatás, és 5. évfolyamon, vagy akárhol kiveszik a gyerekeknek egy részét, aztán két évvel később kiveszik a jó tanuló gyerekeknek egy másik részét, mert nagyon pontosan tudják azt, hogy ez lefelé nivellálja, lefelé nyomja az általános iskolák színvon alát. Nagyon sokszor szeretnek önök hivatkozni skandináv országokra. Pont a hét végén beszélgettem egy norvégiai, magyar származású hölggyel. Norvégiában kilenc évfolyamos általános kötelező közoktatás van. Hadd hívjam fel a figyelmet, hogy pontosan azt mo ndta, hogy köteles a gyerek a körzetes iskolába járni, pontosan az esélyegyenlőség érdekében. Én nem mondom, hogy ez a jó megoldás, de egy biztos: ez a sok iskolaszerkezeti modell vezet ahhoz, ami egyszerre van jelen a magyar közoktatásban, hogy az önök ál tal is sokat idézett PISAmérés szerint olyan nagy mértékű a magyar iskola és iskola közötti különbség, ami szinte példátlan egész Európában. Általában a baloldali pártok azt szokták képviselni, hogy hosszú ideig tartó, egységes közoktatás legyen. Ezt a Fi desz képviselte 1990 óta konzekvensen végig, az elejétől elkezdve, senki más. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Hadd hívjam fel Szabó Zoltán figyelmét, hogy olyat én nem állítottam, és ezzel ne vitatkozzon, hogy ez a folyamat '94 és '98 között kezdődött. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez a folyamat a rendszerváltás előtt kezdődött el Magyarországon. ELNÖK (Harrach Péter) : TataiTóth András képviselő úr következik, MSZP. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Tiszt elt Országgyűlés! Természetesen attól, hogy egy iskolarendszer sokszínű, még lehetne jó. Egyébként Lezsák képviselő úr megjegyzése, kijelentése után nyomtam meg a gombot. Én elhiszem, hogy képviselő úrnak rémálom, hogyha a Szocialista Párt van kormányon, d e szeretném emlékeztetni önt is, Révész Máriuszt is, hogy meg kellene nézni a statisztikát, hogy Magyarországon mikor, melyik időszakban hoztak létre nyolcosztályos gimnáziumokat és hatosztályos gimnáziumokat. Jelzem, hogy 1994ben, az MSZP kormányra kerül ése után stabilizáltuk az általános iskolákat, feltételhez kötöttük a hat- és nyolcosztályos iskolák szervezését, és gyakorlatilag attól az időponttól kezdve megszűnt az új hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szervezése; kivéve a nem állami, nem önkormányza ti szférát, ahol nyilván kevesebb befolyása van a kormányzatnak. Tehát jó volna, ha a tények mellett maradnánk. Egyébként a kisiskolák helyzetéről, a falusi iskolák problémaköréről hozzászólásomban részletesen kívánok szólni; nevezetesen abból a szempontbó l, amely szempont szerint a mostani törvénymódosítás ezeket az ügyeket érinteni fogja. Miután nem biztos, hogy azt a hozzászólásomat a jelen lévő képviselők még meg fogják várni, mert a vége felé kerül rám a sor, ezért szeretném
