Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2893 az érveléssel, hogy ettől a törvénytől nem szűnnek meg pedagógusálláshelyek, de ha megszűnnének tőle pedagógusálláshelyek, ha az lenne a következménye, hogy megszűnnek, akkor is végre kellene hajt ani, legfeljebb gondoskodni kellene azokról a pedagógusokról - nemcsak legfeljebb, legalábbis , akiknek ennek következtében elvész a munkája. De nem határozhatja meg sem három, sem tízezer pedagógus foglalkoztatási helyzete azt, hogy a magyar iskolákban mi történjék, ezt csak és kizárólag a gyerekek érdeke határozhatja meg. Ugyancsak Pánczél képviselőtársam beszélt arról, részint itt, részint a bizottsági ülésen, hogy ennek a törvénytervezetnek az a célja, hogy szoktassa le a gondolkodásról az állampolgár okat, olyan embereket neveljen a magyar iskolarendszer, akik nem gondolkoznak sokat. Ugyanakkor képviselőtársaim egyetértettek azzal, hogy enyhíteni kell a gyermekek túlterhelését, és kifogásolták azt, hogy miért irányul a törvényjavaslat a lexikális ismer etek mennyiségének csökkentésére. Arató képviselő úr ugyan kimutatta, hogy nem irányul, de az érvelés akkor is ez volt. Mármost ugye, gondolkodásra is nevelni nagyobb arányban, ugyanannyi lexikális tudást is adni, de eközben a terhelést csökkenteni, ez a h árom követelmény, úgy érzem, kicsit ellentmond egymásnak. Az egyik érvelés azt mondta, hogy a kerettantervek kötelező jellegének megszüntetése teljesen szétzilálja a magyar iskolarendszert, mostantól aztán tényleg, mint egy zsák bolha, minden iskola arrafe lé megy, amerre akar. Ugyanakkor - ez is a bizottsági ülésen hangzott el érvelésként - az a tény, hogy a minisztérium kiadott a felülvizsgált nemzeti alaptantervnek és az óraszámcsökkentésnek megfelelően elkészített minta kerettanterveket, amelyeket a jele nleg érvényben lévő mellett is használhatnak azok az iskolák, amelyek sem nem kívánnak maguk helyi tantervet fabrikálni, sem az eddig érvényben volt kerettantervhez nem kívánnak ragaszkodni, ezt önök úgy értékelték, mint a végletes központosítás szándékát. Megint csak azt szeretném kérdezni, akkor most legyen valamiféle központi előírás és központi útmutatás vagy ne legyen, tisztelt képviselőtársaim. Egy szájból hideget és meleget elég nehéz fújni. Tisztelt Ház! A vitának, már a vezérszónoki körnek is és az tán a bizottságban, itt a plenáris ülésen is elhangzott vitának központi kérdése volt az iskolaszerkezet úgynevezett szétzilálása. A vád megint természetesen az volt, hogy ez a törvényjavaslat - vagy az a célja, vagy nem az a célja - azzal az eredménnyel f og járni, hogy a magyar iskolarendszert teljesen szétzilálja. Szeretném leszögezni, aki figyelmesen végigolvassa ezt a módosítási javaslatot, az pontosan látni fogja, hogy ez a javaslat nem változtat semmit a magyar iskolaszerkezeten. Ugyanakkor kár lenne letagadni, és kár lenne struccként a homokba dugni a fejünket az elől a tény elől, hogy a magyar iskolarendszer változik, változóban van, mégpedig nem ennek a törvényjavaslatnak a hatására, hanem mindenekelőtt annak az előírásnak a javaslatára, amit 1996b an konszenzussal iktattunk törvénybe, hogy Magyarországon az iskolakötelezettség 18 éves korig tart. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános iskola, nevéből is eredően, azt az iskolatípust jelenti, amit mindenki elvégez, természetesen, van lemorzsolódás, v an kiszelektálódás, de általában fő szabály szerint mindenki elvégez. Ez az általános iskola valaha nyolc évfolyamos volt, később tíz évfolyamossá vált, nem neveztük ugyan általános iskolának, de az volt az általános, hiszen az volt kötelező, hogy legkoráb ban a tizedik évfolyamon hagyhatta el valaki az iskolarendszert, hacsak meg nem bukott néhányszor. És 1996 óta, legalábbis azokra az évfolyamokra, amelyek 1997ben vagy azt követően léptek iskolaköteles korba, vonatkozóan Magyarországon az általános iskola tizenkét évfolyamos. Egy egységes tizenkét évfolyamos általános iskola van kialakulóban, még egyszer mondom, nem ennek a törvényjavaslatnak a hatására, hanem annak hatására, hogy ez előtt hét évvel - szerintem, helyesen, és valamennyi akkori parlamenti pá rt egyetértésével - úgy határoztuk meg az iskolakötelezettséget, hogy az Magyarországon 18 éves korig tart. Ez az iskolaszerkezeti változás valóban zajlik. Ezen belül természetesen előfordulnak vagy előfordulhatnak szakaszhatáreltolódások. Például a négyé ves alapozó képzésnek hat évfolyamra történő, legalábbis részleges kiterjesztésével ez a törvényjavaslat is operál, de nem ettől változik meg a magyar iskolaszerkezet, a magyar iskolaszerkezet attól változik meg, hogy az 1996os
