Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
2894 törvénymódosítás óta nincs értelme megkülönböztetni az általános és a középiskolát, mert a 18 éves korig tartó iskola mind általános. Végezetül még egy kérdés, ez a nulladik évfolyam. Egyetértek azzal, amit ellenzéki képviselőtársaink is hangoztattak - már aki ezt hangoztatta, mert ebben is érvényesült az egymásnak ellentmondó beszéd , hogy a nulladik évfolyam kitűnő lehetőség a felzárkóztatásra, ugyanakkor olyan többletköltségekkel jár, amelyeket kevés önkormányzat vagy kevés iskolafenntartó lesz képes magára vállalni. Tisztelt Kép viselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ebben az érvelésben sajnos van logika. Ha a törvény további intézkedéseket az úgynevezett nulladik évfolyamra vonatkozóan nem tesz, akkor előfordulhat, hogy csak a legjobb helyzetben lévő, “leggazdagabb” önkormányzatok eng edhetik meg iskoláiknak azt, hogy nulladik évfolyamot indítsanak, ahol az informatikai és a nyelvi képzés alapjait el lehet mélyíteni. (19.00) Tehát én azt javaslom, hogy a törvényjavaslathoz fogadjuk el majdan egy olyan módosító indítványt, amely azt mond ja ki, hogy a nulladik évfolyam indítását, amennyiben az iskola, illetőleg a fenntartó erre szánja el magát, a költségvetés célzott normatívával támogatja. Magyarán: írjuk elő már most, hogy a jövő évi költségvetési törvényben azon iskolafenntartók számára , akik a középiskola első évfolyamát megelőző nulladik évfolyamot kívánnak indítani, külön erre a célra - és más célra igénybe nem vehető - költségvetési támogatást kell nyújtani. Ez a költségvetésben szerepeljen egy megfelelő soron, és ennek következtében adjon esélyt és lehetőséget a kevésbé jobb helyzetben lévő és az olyan települések számára, ahol az ott élő gyerekek még inkább rá vannak szorulva ennek a nulladik évfolyamnak az áldásos hatásaira, adjunk esélyt arra, hogy ez a lehetőség, amit most a közo ktatási törvénytervezet módosítása tartalmaz, realitássá váljék. Én azt gondolom, hogy ebben, legalábbis az oktatásügyben érintett kormánypárti és ellenzéki képviselők egyetértésre tudnak jutni; hogy aztán a tisztelt Ház elfogadjae, az egy másik kérdés - mindenesetre meg kéne próbálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalásra megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak, Fideszfrakció. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szó t. Tisztelt Ház! Érdeklődve hallgattam, amit Szabó Zoltán az általános iskolákról mondott. Én azt hiszem, olyan, hogy tizenkét évfolyamos általános iskola, olyan nincs - egyébként a törvény sem ismeri ezt. Nagyon sok olyan ország van, ahol az iskolakötelez ettségnek a határa jóval túl van az általános iskolán. Nemcsak Magyarországon, hanem, felhívnám a képviselőtársam figyelmét, egész Európában, sőt az egész világon az a trend, hogy a tankötelezettség meghaladja az általános iskolát. A két dolog nincs összef üggésben, akármilyen hosszan elmondta, nem jó az érvelése. A skandináv országokban is van 89 évfolyamos általános iskola, alapoktatás, és utána van még középfokú oktatás, bár a középfokú oktatásban mindenkinek részt kell vennie. Tisztelt Képviselő Úr! Nem következik abból, amit mond, hogy ha tizennyolc éves korig általános tankötelezettség van, azt az iskolaszerkezetet, ami ma Magyarországon működik, szét kellene bombázni. Ez már egyszer megtörtént Magyarországon, pontosan '94 és '98 között, amikor volt va lamiféle iskolaszerkezet, ez a 8+4es szerkezet volt, és nagyszerű mérési, illetve kimeneti pontokat határoztak meg a 6. évfolyam végén és a 10. évfolyam végén. Egyébként az általános iskolákban minden tanár ki volt bukva, ostobaságnak tartotta, mert nagyo n pontosan tudták, hogy a magyar iskolarendszerhez ez nem alkalmazkodik, mert a 10. évfolyam végén, akkor, amikor ezt meghatározták, gyakorlatilag semmi nem volt.
