Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - Az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KARSAI PÉTER (MDF):
2795 segítsenek az iraki népen, és együttműködjenek azzal az 50 országgal, amelyektő l nem maradhatunk le. A másik dolog pedig: önkéntes, hivatásos hadseregre törekszünk, amelynek az egyik nagyon fontos feladata lesz, hogy a nemzetközi kötelezettségeinknek eleget tegyen, a nemzetközi békefenntartó vagy stabilizációs feladatoknak eleget teg yen, támogassa a humanitárius feladatokat. Ez Magyarország európai létének, NATOtag létének és középeurópai létének egyaránt folyománya. Tehát úgy gondolom, hogy ezt elő kell segítenünk, támogatnunk kell. A kormányoldal mindenben enged az ellenzéknek, ne m vitatkozik, megszavazzuk a módosítókat, de az a feltételünk, hogy az ország reputációja érdekében végre teljesítsük a felkérést, és tegyük mindezt meg. Az előző napokban is minden módosító indítványt elfogadtunk, amit az ellenzék javasolt. Az ellenzék is azért vizsgálja meg, hogy egymásnak ellentmondó javaslatait is készséggel megszavaztuk, hiszen a kifejezések nem biztos, hogy a legjobbak, de mindent elvállaltunk azért, hogy ez az akció végrehajtódjék és elküldhessük az embereinket. Ez a késlekedés kárt okoz az országnak, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy megfontolva éljenek a vétójogukkal. Úgy gondolom, itt az ideje annak, hogy visszatérjen az a közös konszenzusszellem, amely a honvédelem és a biztonságpolitika területén annyi eredményt hozot t. És az mind jó volt az országnak és a térség stabilitásának. Ide kellene visszatérni. (10.10) Németh Zsolt képviselőtársam engedjen meg egy megjegyzést: nem tartom szerencsésnek Szent Sebestyén hasonlatát. Szent Sebestyénről tudni kell, hogy a császár te stőreinek a parancsnoka volt, és keresztény volt, és amikor a keresztényüldözés jött, akkor ő nem volt hajlandó megtagadni a hitét, nem volt hajlandó megtagadni az erkölcsi alapállását, és inkább vállalta azt, hogy lenyilazzák. Tehát nem szerencsés egy aká rmilyen törvényjavaslatra az ő példáját felhozni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Bízzunk abban, hogy a képviselők a gondolataikat és a mondanivalóikat fogják megrágni, és nem az említett végtermé ket, amire a képviselő úr hivatkozott. (Derültség.) Karsai Péteré a szó, MDFfrakció. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban szeretném visszautasítani, hogy az a két párt, amelyik itt most amellett fog érv elni, hogy miért nem feltétlenül biztos, hogy az képviseli az ország érdekét, az ország tekintélyét, aki éppen amellett érvel, hogy nem feltétlenül biztos, hogy menni kell katonáknak Irakba, hogy ezt úgy állítsák be, ahogy most Mécs Imre képviselőtársam is elragadtatta magát, és amire itt a levezető elnök úr is utalt. Tehát szeretném azt mondani, hogy nem vesszük magunkra annak a vádnak a mázsás terhét, amit most már itt a többedik felszólalásnál hallunk, hogy mi, az ellenzék vagyunk a felelőtlen, aki egy p robléma megoldásában másként gondolkodik. Meg vagyunk róla győződve, hogy az a megoldás, az az út, amit mi ebben a kérdésben javasolunk, legalább annyira az ország érdekében álló, mint amennyire a kormányoldal állítja ennek ellenkezőjét. A Magyar Demokrata Fórum a kezdetek óta, már a válság kirobbanása óta azzal érvel, hogy bizony az a fajta nemzetközi együttmunkálkodás, egyettértés, azon határozat nélkül, amely a válság kezeléséhez kellett volna, és mind a mai napig nem történt meg, magáv al a háborúval sem tudtunk és tudunk egyetérteni, és tulajdonképpen ebből az álláspontunkból következik mindaz, amit most a mostani előterjesztés kapcsán is el kívánok mondani. Hiszen önmagában természetesen a Magyar Demokrata Fórum is egyetért azzal, hogy humanitárius segítséget kell nyújtani Iraknak, hiszen nem az iraki nép vívta a háborúját, hanem elsősorban ez a háború Szaddám totalitárius rendszere ellen irányult, amelynek a megszűnését mi örömmel konstatáljuk. De nyilván az a szenvedés, amit ez az ors zág elszenvedett, és nemcsak a háborúban, hanem az ezt megelőző diktatúra éveiben is,
