Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter:
2783 Miért mondom ezt? Mivel időm lassan lejár, ezért a mi felelősségünkre térnék: úgy gondolom, a társadalmat és az embert nemcsak elfogadni, de formálni is kell. Ez pedig a politika fel adata is. A közgondolkodás, a társadalmi tudat alakítása a mi dolgunk. Azt is mondhatnám, hogy az embernek családban kell élnie, a kormányoknak nemzetben gondolkodnia - és még akkor sem biztos, hogy ez eredményt hoz, de meg kell próbálnunk. Köszönöm figyel müket. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megkérdezem, a kormány nevében ki kíván felszólalni. Csehák Judit miniszter asszonynak megadom a szót. DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter : Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ige n tisztelt Képviselő Úr! Miután képviselő úr azzal kezdte mondandóját, hogy nem is elsősorban politikusként, hanem felelősséget viselő magánemberként kíván szóvá tenni dolgokat, hadd mondjam el válaszom kezdetén: én magam is úgy gondolom, családanyaként, n agyanyaként, az ország, a fiatalok sorsáért felelősséget érző magánemberként és orvosként azonosulni tudok képviselőtársam gondolatmenetével. Bár sokszor és sok mindenen vitatkozunk, ez egy olyan kérdéskör, amiben valóban nehéz volna éppen a mai nap a felh ozott érvek hallatán bármi ellenvetést is tennem. Azért is könnyű azonosulnom képviselő úr mondandójával, nemcsak családanyaként és orvosként, hanem politikusként is, mert a Magyar Köztársaság kormánya gyerekközpontú és családközpontú politikát hirdet, és ilyen kormányzati magatartást kíván kialakítani. Az Európatervben ennek részeként mi magunk is a minisztériumban számtalan olyan egészségvédelmi, családvédelmi akciót és programot indítottunk, amelyek reményeink szerint, azokat az értékeket hordozva, amel yekre képviselő úr is utalt, erősíteni fogják a családokat, jó példákat fognak az emberek elé állítani, és jobb esélyeket adnak a kisebb és nagyobb közösségek kialakításához, felelősségteljes nemzettudat és a nemzet sorskérdéseinek a kezeléséhez. Azért is könnyebb helyzetben vagyok, mert bár az adatok aggasztóak, amelyeket képviselő úr felsorol, ha egy hosszabb időszakot veszünk figyelembe, és a kormány népesedéspolitikai bizottsága is ezt a kérdést áttekintve, a KSH adatait vizsgálva megállapíthatott egy k edvező elmozdulást. Ha megengedi, képviselő úr, akkor utalnék arra - egy nem olyan régen megjelent újságcikkből idéznék , hogy mind a születések számában, 2000, 2001, 2002 viszonylatában volt egy kedvező elmozdulás: 250nel többen születtek 2002ben, mint az előző évben. S a halálozás adataiban is volt egy kedvező elmozdulás: 1000rel kevesebben haltak meg 2002ben, mint az előző években. (9.10) A természetes fogyás, ami az előző években, 10 20010 300 körül mozgott 2000ben például, 2002ben 9100ra csökk ent. Ezek nagyon finom elmozdulást jelentenek, de miután mind a halálozásban, mind a születésszámban hosszabb távon, kéthárom év távlatában ezek a folyamatok azért már megfigyelhetők, én magam bizakodó vagyok. Ha azokat a programokat eredményesen végig tu djuk csinálni, amelyek a családok biztonságát erősítik, amelyek a születéskori segítséget, támogatást adják meg - például egy gyerekegészségügyi központot hozunk létre az idén, éppen azért, hogy a védőnői munkát, a terhesgondozást, a fiatal csecsemők gond ozását tudjuk segíteni , ha a népegészségügyi programot végig tudjuk csinálni, és az uniós csatlakozás ajánlásait is figyelembe vesszük, akkor van esélyünk arra, hogy ez a kedvező folyamat nem fog megtorpanni. Az a hároméves életkilátásjavulás, ami az el múlt tíz évben bekövetkezett, a következő tíz évben is reményeink szerint megvalósítható lesz, és javítani tudjuk nemcsak az életkilátásokat, hanem tulajdonképpen a természetes fogyás csökkentésével az ország népességének a helyzetét is. Nemcsak az nem min degy - és én is erre szeretnék utalni , hogy mennyien vagyunk, hanem az sem mindegy, hogy hogyan érezzük magunkat a saját közösségeinkben. Én ezért üdvözlöm
