Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 5 (69. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló... - ELNÖK (Mandur László): - KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP):
2753 A köztisztviselők nagyobb megbec sülésének megnyilvánulása az is, hogy a törvényjavaslat a köztisztviselőt naptári évenként az illetményalap eddigi 150 százaléka helyett 200 százalék mértékig jogosítja ruházati költségtérítésre. A törvényjavaslat 30. §a, amely a hatályos köztisztviselői törvény 49. §ának helyébe lép, az eddigi tapasztalatok figyelembevételével rendelkezik a köztisztviselők által hitelintézeten keresztül igénybe vehető állami kezességvállalásról, amely a köztisztviselő lakásépítéséhez, vásárlásához a hitelintézettől igén yelt kölcsön felvételét segíti. A javaslat egyértelművé teszi, hogy az állami kezességvállalás egy lakásra, a méltányolható lakásnagyságot meghaladó lakás megszerzésére is igényelhető lesz. Ugyanakkor az állami kezességvállalás a korábbi kezességvállalássa l biztosított hitelintézeti kölcsön visszafizetése esetén többször is igénybe vehetővé válik. Az új rendelkezés pozitívuma, hogy a kedvezményt igénybe vevők körét kiterjeszti a fegyveres erők hivatásos állományú tagjaira is. Támogatandó a törvényjavaslatna k azon feltételrendszere is, amely az állami készfizető kezességvállaláshoz határozatlan idejű köztisztviselői közszolgálati jogviszonyt és legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal való rendelkezést kíván meg. A köztisztviselők, az állami alkalmazotta k a köz szolgái, a közösségi ügyek intézésének fő letéteményesei. Az irántuk megnyilvánuló társadalmi közbizalom nagyon fontos érték. Ahhoz, hogy a modern, ügyfélbarát és szolgáltató közigazgatás követelményeinek mindenben megfelelő és magas színvonalú tev ékenységet fejthessenek ki a köztisztviselők, a folyamatos képzésen és szakmai megújuláson túl szükség van a biztos, kiszámítható anyagi, egzisztenciális háttér megteremtésére. A köztisztviselők jogállásáról szóló, valamint más jogszabályt is érintő törvén ymódosító javaslat számos, általam is érintett tervezett rendelkezése azt a célt szolgálja, hogy az elvárt magas színvonalú közigazgatási munkában részt vevők élet- és munkakörülményei stabilak, kiegyensúlyozottak legyenek. A törvényjavaslatban foglaltakat támogatom, annak elfogadását az Országgyűlés számára ajánlom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) (20.40) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Utolsó, írásban jelentkezett felszólaló Kránitz László , a Magyar Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon, öné a szó. KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy idézettel kezdjem felszólalásomat. “A demokratikus jogállam működésének felté tele, hogy mind az állami közigazgatási, mind az önkormányzati közigazgatási rendszerben világosan elhatárolhatók legyenek a politikai és közigazgatási funkciók. Ezt szolgálja a közigazgatási tevékenység elhatárolása a politikától, a korszerű szakmai ismer etekkel rendelkező, kizárólag a köz érdekében munkálkodó, a társadalom által megbecsült köztisztviselői kar kialakítása, amely lehetővé teszi a közügyek demokratikus intézését. A javaslat olyan személyi állomány megteremtését célozza, amely megfelelő távol ságot tart a politikától, és szakértelmét a jogszabályok feltétlen tiszteletben tartásával a közélet szolgálatába állítja. A javaslat középpontjában az érdemeken alapuló előmeneteli rendszer áll. A szabályozás alapgondolata, hogy csak a meghatározott telje sítmény fejében előre kiszámítható besorolás, illetmény teheti vonzóvá a közszolgálati jogviszonyban befutható pályát. Kiindulópontja, hogy többletkövetelményt - amit meg lehet és meg is kell kívánni a közszolgálati jogviszonyban állótól - csak többletjogo sultságok fejében lehet támasztani. A szigorúbb képesítési előírásokat, az ismeretek folyamatos bővítését, az állandó készenlétet csak a tisztes megélhetést biztosító illetménnyel lehet megfelelően honorálni. A pártatlan, befolyástól mentes, szakszerű és t örvényes ügyintézés, a kiegyensúlyozott közigazgatás a társadalom közös érdeke. Mindezt elismerve, az
