Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 5 (69. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló... - ELNÖK (Mandur László): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
2754 Országgyűlés szükségesnek tartja a közszolgálati jogviszony szabályozását, amelynek során egyaránt épít a magyar közjog demokratikus hagyományaira és a ny ugateurópai jogfejlődés eredményeire.” Tisztelt Képviselőtársaim! Az imént a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény általános indoklását idéztem. Az elhangzottak alapján, úgy gondolom, egyszerre van örülni és bánkódni. Örülhetünk anna k, hogy máig nem változott jottányit sem az a célrendszer, amit a törvényalkotók a köztisztviselői törvénnyel szemben támaszthatnak és támasztanak. Bánkódnunk viszont azért kell, mert dacára a hatálybalépéstől számított 39 különböző időpontban hatályba lép ett, a törvény 90 százalékát meghaladó mértékben érintő módosításoknak, még ma is a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényre 37 paragrafusmódosítás irányul. Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjáke, hogy tizenegy év leforgása alatt a fenti törvény 81 paragrafusából mindössze 5 maradt érintetlen? De ezek a paragrafusok is egyegy mondatos, inkább csak technikai, mint érdemi rendelkezések, kivéve egyet, ami kőbe vésett ma is, ez pedig a 16. § (1) bekezdése: “A köztisztviselő a közszolgálati jo gviszonyról bármikor lemondhat.” Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet nagyon fontos változtatásokat fogalmaz meg. A közszolgálati jogviszony kiterjesztése az ügykezelőkre nagyon méltánytalan és esetenként megalázó egyéni élethelyzetek megszüntetését er edményezi. Ebben a tervezet korlátaihoz képest további megszigorítások elfogadhatatlanok az érintettek számára. A törvény eredeti és későbbiekben beépült céljait egyaránt segíti a politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselők közigazgatási ala p- és szakvizsgaletételi lehetőségével megnyitott mobilitási csatorna. Az illetményrendszert és a juttatásokat érintő módosítások feltétlenül üdvözlendők. Bár a lakástámogatási rendszer pontosított és kiegészített szabályai sem feltétlenül szűrnek ki mind en olyan esetlehetőséget, amely a törvényhozónak nem feltétlenül szándéka, ám a leleményes érintettek számára igénybe vehetők. Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy a tisztelt Ház hozzám hasonlóan ítéli meg a változások szükségességét, így mielőbb hatál yba léphetnek azok. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Normál felszólalásra megadom a szót Bernáth Ildikónak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó, képviselő asszony. BERNÁTH IL DIKÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A benyújtott törvényjavaslatnak ahhoz a részéhez kívánok hozzászólni, amely a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak a jogállásáról szóló 2001. é vi XCV. törvényt kívánja több helyen módosítani. Miniszter asszony expozéját végighallgatva, majd a jegyzőkönyvet tanulmányozva azt kellett megállapítanunk, hogy a törvényjavaslatnak - amelyet most a második körben tárgyal a parlament - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló részét a tisztelt miniszter asszony összesen két mondattal intézte el. Ebből a két mondatból kevéssé derült ki, hogy a benyújtott javaslatoknak milyen indokai vannak, milyen célt szolgálnak. Az expozéban erre vonatkozóan összesen annyi szerepelt, a törvényjavaslatnak az a célja, hogy jogharmonizációt biztosítson, és a köztisztviselőket érintő kedvező szabályokat a hivatásos katonákra is kiterjessze. Nos, a kedvezően változó módosításokkal - am elyeket a miniszter asszony úgy nevesített, hogy ilyen kedvezmény például az állami kezességvállalású lakáshitelkonstrukció kiterjesztése, valamint a nyelvvizsgapótlék részleges felemelése - természetesen mi is egyetértünk. Egyetértünk továbbá azzal a mód osítással is, amely a munka törvénykönyvével kívánja összhangba hozni a jelenlegi szabályokat. Ezzel nincs is semmi gond.
