Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 5 (69. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés képviselő frakcióból történő kilépéséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
2660 oldalon pedig - azt is a Központi Statisztikai Hivatal adatai mutatják , hány tízezerrel nőtt ugyanakkor a munkába lépők száma. A két adatot együtt kell értékelni, tisztelt képviselőtársaim, a kettő együtt ugyanis azt mutatja, hogy átalakulási folyamatok zajlanak a magyar gazdaságban. Végül is, ami a módosításokat illeti: az egyik, amit a miniszterelnök úr kiemelt, az a koordináció erősítése két területen; az egyik az európai integráció területén, ami fontos a következő egy évben, már csak azér t is, mert elmaradt azon intézmények létrehozása korábban, amelyek lehetővé tették volna a megfelelő vagy a jobb illeszkedést az Unióhoz, amelyek lehetővé tették volna a támogatások befogadását. A másik terület, ami - egyetértek Lendvai Ildikóval - szintén fontos, az esélyegyenlőség területén a kormányzati munkában a koordináció növelése. Hadd emlékeztessek arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége annak idején külön programfüzetet állított össze 2002ben, éppen az esélyegyenlőség fokozása érdekében, pontos an azokon a területeken megjelölve a feladatokat, amelyeket a miniszterelnök úr felsorolt. A Miniszterelnöki Hivatal racionalizálásával is egyetértünk, ezért külön ezzel most nem foglalkozom. Végül én is szeretném megköszönni a most távozó minisztereknek a z eddigi munkájukat, teljesítményüket. Igaz ez Görgey miniszter úrra, Jánosi miniszter úrra, és külön szeretném megköszönni Kóródi Máriának is az elmúlt egyéves tevékenységét, ahol nagyon nagy munkát kellett végezni éppen a két minisztérium összevonása érd ekében. És ezen a ponton kell a miniszterelnök úrral vitatkoznom, aki a szempontjai között felsorolta a fiatalítást is, én itt nem értek egyet. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, fr akcióvezető úr. Viszontválaszra a miniszterelnök urat illeti a szó, ha kíván ezzel a lehetőséggel élni. (Dr. Medgyessy Péter: Köszönöm szépen, nem kívánok.) Köszönöm. A miniszterelnök úr nem kíván ezzel a lehetőséggel élni. Tisztelt Országgyűlés! A mai nap on napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csapody Miklós frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából, “Nem engedjük szabadon a kendert” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Elnök Asszon y! Tisztelt Országgyűlés! Tegnap, anyák napján egész Magyarország megtudhatta, hogy nemcsak a baromfi lehet kendermagos. Szeretnék azonban komolyan és nagyon világosan beszélni: a Magyar Demokrata Fórum a törvény teljes szigorával tiltandónak és büntetendő nek tart minden kábítószert. A tiltás alapkérdésében nincs jobboldal és nincs baloldal, ez ugyanis nem politika, ez létkérdés és önvédelem, ebben nincsen pártatlanság, mert ez feketefehér. Ez mindannyiunk közös ügye is itt a parlamentben, kormányé és elle nzéké. Kábítószerügyben nincs alku; nincs igen, de; nincs zsarolás; nincs tekintély. Nem engedjük szabadon sem a kendert, sem a többi drogot. Vitakérdés persze lehet, beszélni bármiről szabad. Tüntetni is akármiért lehet egy szabad országban, nyilvánvaló ő rültségek mellett csakúgy, mint a szabadságjogok nevében ingerülten bizonygatni, hogy a lágy drog jó dolog, mert mosolyra derít. Egy szabad és független országban a politikai függőség évtizedei után a lelki függőségért is nyugodtan fel lehet lépni, szabado n, és persze csakis az autonómia és az emberi méltóság védelmében, amint Jancsó Miklós mondta. Magam nem szoktam tüntetni járni, mivel úgy ítélem, véleményemet az MDF képviselőjeként itt a parlamentben kell elmondanom képviselőtársaimnak és a választóknak. Tegnap sem voltam tüntetni, de sajnálom a kölcsönös ingerültséget és a médianyilvános veszekedést. Egyetértek az IDFfel és a többi ellenzővel, de nem mentem a verekedést. Mégsem csodálkozom az ellendühön, mert a kendermagos provokációra ez volt az ingerü lt válasz. És ne higgyék, hogy nem ez a hatalmas társadalmi többség józan véleménye, legfeljebb nem mindenki tüntet.
