Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
264 Az intézményrendszerre l kapcsolatban alapvető változás, hogy az agrárpiaci rendtartási tárcaközi bizottságot megszünteti e javaslat, és termékpályabizottságokat hozna létre, úgy, ahogy ez az Európai Unióban is működik. Ez a termékpályabizottság, amelynek tagjai az államigazga tási és termékpályaszereplők, lehet a magja annak a management committeenak, amit majd létre kell hozni, amikor az Európai Unió tagjai leszünk. A terméktanácsok szerepe kívánatosan tovább erősödik. A jelenlegi törvényben a terméktanácsok az agrárrendtart ási bizottság állandó képviselői, de szavazati joguk nincs. Most viszont nemcsak tagjai lesznek a termékpályabizottságnak, de szavazati joggal is rendelkeznek. Ezt a célt szolgálja az Agrárkamara szerepe is a termékpályabizottságban, hogy minél több olda lról lehessen egyegy szabályozási kérdést megvilágítani. A javaslat a 2002. december hó 31. napjáig bejegyzett terméktanácsokat kívánja megtartani. Itt a javaslat nem azt a szándékot fejezi ki, hogy a terméktanácsok nem bővíthetik a tagsági körüket - term észetesen a terméktanácsok alapszabálya lehetővé teszi, hogy tagokat fölvesz, akik be kívánnak lépni, tehát ez ott rendezett, sőt bizottsági véleményként megfogalmazódott az is, hogy bizonyos termékpályán indokolt lenne a kötelező terméktanácsi tagság beve zetése is , nem célszerű ugyanakkor, ha a csatlakozásig új terméktanácsok alakulnának. Az intézményrendszer harmadik lényeges eleme a kifizető ügynökség - tudjuk, az európai uniós pénzekhez való hozzájutás csak a kifizető ügynökségen keresztül valósulhat meg. Az agrárintervenciós központ kifizető ügynökséggé történő átalakítása folyik, a Brüsszellel történő akkreditációja is folyamatban van - kaptuk a tájékoztatást. Az eszközrendszerrel kapcsolatban új elem a törvényjavaslatban a harmincnapos fizetési hatá ridő és a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, amely szabályozás a mezőgazdasági termelőibeszállítói biztonságot hivatott elősegíteni. Vita alakult ki a bizottság ülésén ezen pontokkal kapcsolatban, hogy alkalmase a probléma megoldására ez a fajta s zigorítás. Mindazonáltal a probléma nyilvánvalóan jelen van a magyar mezőgazdaságban, illetve a feldolgozóiparban, tőkeszegénységet okozva, miszerint olyan fizetési határidők vannak - egy hónaptól kezdve akár több hónapig is előfordul , hogy gyakorlatilag a termelő finanszírozza a feldolgozóipart, a feldolgozóipar pedig finanszírozza a nagykereskedelmi hálózatokat. Természetesen e megszorítás nemcsak a nagykereskedelmi láncok irányába szól, de a termelők, a feldolgozók és a kereskedők irányába is. Szól a f eldolgozók irányába, egyrészt segíti őket, hiszen a nagykereskedelmi láncoknak nekik fizetni kell, de szorítja őket is a termelők felé. Mindazonáltal megfontolandó - és ezzel a bizottság többsége egyetértett , hogy a fizetési határidőt honnan számítjuk: a számlának a vevőhöz történő beérkezése napjától - ahogy ez a javaslatban szerepel - vagy az áru leszállításától. A bizottság a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban az elvvel egyetértett, de jelezte, hogy a kereskedelmi szervezetekkel egyeztetve egy v alós igényeknek megfelelő szabályozást kell kialakítani. A bizottság álláspontja szerint érdemes átgondolni a terméktanácsok felelősségét, egy fizetésképtelen cég számára ugyanis akárhányszoros büntetőkamatot is előírhatnak, nem fog tudni fizetni. Felmerül t, hogy a termelő biztonságát szolgálja, ha folyamatosan információt kap valakitől, hogy a partnere milyen anyagi kondícióban van. Összegezve: a gazdasági bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával egyetértett, de a javaslat bizottsá gi tárgyalása során érezhető volt, hogy több ponton elképzelhetőek esetleges finomítások. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Magda Sándor képviselő úrnak, a mezőgazdasá gi bizottság előadójának.
