Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
2617 olvasni. Honnan szerezzünk időt, honnan raboljunk időt a tizenkét évfolyamból? Hát szerezzünk a felső tagozat és a középiskola találkozási pontjánál, ott ne le gyen ismétlés! Lineárisan tagoljuk a tantervet, ne legyen koncentrikus! Nagyjából ez az ötlet lényege, szikrája. Ez egy szellemes ötlet - hétnyolc év pedagógiai vitái azt mutatták, hogy nem működik. Nem működik, mert nincs honnét időt szerezni a tantárgya k egy jelentős részében, amelyik ma is lineárisan szerkesztett, képviselő úr; például a matematika, az idegen nyelv lineárisan szerkesztett, nincs mit megspórolni. És vannak olyan tantárgyak, amelyek koncentrikusan szerkesztettek régóta, de nem azért, mint ha ez az ötlet hiányzott volna akár Comenius Ágoston, akár Herbart tarsolyából, hanem azért - immanens okai vannak egyegy műveltségterületen , mert nehéz elképzelni, hogy 11 éves korban megtanítom az Erisz almáját, Akhilleusz legendáját a gyerekeknek, ma jd utána egy magasabb attrakciós szinten, amikor látszatra ez ismétlés, de nem az, nem kidobott idő, ugyanazon a testen, de teljesen mást tanítok meg; meséket, mítoszokat, legendákat, az európai műveltség alapjait először, majd utána egy magasabb absztrakc iós szinten például a demokrácia alapintézményeit és működését 1516 éves korban. Nincs ismétlő elem benne, mást tanítunk, ami legalább olyan fontos, mint az első. Tehát belső pedagógiai érvek, okok szólnak ez ellen. A másik ilyen fontos ok, érvcsoport egy társadalomszociológiai ok. Nagyon egyszerű törvénye ez a szociológiának, számos európai és fejlett társadalom alaptörvénye: minél korábban történik egy adott társadalom, egy adott korosztály rostája, az első komoly pályaválasztási döntés, bár kétségtelenü l nem lezárt pályát, hanem pályairányt, horizontot választ a gyerek 14 éves korában, ha ezt két évvel korábbra hozzuk, akkor ez a törvény érvényesül; minél korábban van a pályaválasztás, annál kevésbé érvényesül abban a gyerek szorgalma, tehetsége, a benne lévő szellemi kincs, hanem annál inkább egyszerűen csak újraíródik a szülő társadalmi, szociológiai helyzete. Egy korai pályaválasztás rendes, zárt társadalmat tételez; egy későbbi pályaválasztás pedig esélyeket nyit, mobilitást, felemelkedési lehetőséget . Nem mindegy tehát ez a két év. A harmadik érvcsoport egy településszociológiai ok. 3200 település van Magyarországon. Ebből 2400 tart fönn iskolát, zömmel általános iskolákat. Nemcsak az a baj, ha a nyolcosztályos általános iskola zsírjára sül, és hatosz tályos elemi lesz belőle, mert a pénzhiánnyal küszködő önkormányzatok egy csak tanítókkal működő elemi iskolát tartanak fönn, hiszen drágább a szaktanárokkal működő felső tagozat kiállítása - ez a baj önmagában is megáll. A másik baj legalább ekkora: ha a felső tagozatot és a középiskolát egy pedagógiai szakaszként kezelem, és aztán 510 év után egy intézményként is, akkor a 2400 településből ezek összehúzódzkodnak, betelepülnek 210230 településre. Miért? Azért, mert ma Magyarországon a középfokú képzési k apacitás 210230 településen összpontosul. Ez a szám az elmúlt húsz évben alig változott. (15.40) Kemény oka van ennek, az ugyanis, hogy egy középiskolát könnyen meg lehet alakítani, de a fenntartáshoz folyamatosan pótolni kell a tanári kart, ahhoz egy ért elmiségi rétegre, településnagyságra van szükség. 2400 településről 210 településbe húzódzkodik be a felső tagozat. Ez nem jó. Ez egy olyan kockázat a magyar települések többsége számára, amit ez a pedagógiai kísérlet nem ér meg. Három érvcsoport - belső t antárgyipedagógiai, a magyar társadalom jövőjét illető és a településeink jövőjét illető - int minket óvatosságra és további megfontolásra. Kérem, fontolják meg ezeket, és ne egyszerűen azt mondják, hogy ott van egy mondat, a 4. § (3) bekezdése, hogy márp edig általános iskola lesz, mert az, hogy ez a mondat ott van, semmilyen kockázattól nem óv meg bennünket. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Gusztos Péter képviselő úrnak, az SZDSZ képviselő csoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Öné a szó.
